Irodalmi Szemle, 2001

2001/4 - HAGYOMÁNY - Csáky Károly: Petőfi és Selmecbánya (tanulmány)

Petőfi és Selmecbánya

adva, magam is csupán az érintett verseket gondoltam selmecieknek.36 Az újabb kutatások azonban már megcáfolták ezt.

Lássuk hát a teljesebb selmeci Petőfi-termés biográfiáját. A HŰTELENHEZ című verset Petrovich Sándor valóban a Magyar Társaság XIII. ülésén, 1838. nov. 7-én olvasta fel, illetve szavalta el Selmecbányán. A művet Szeberényi Lajos méltatta s az Emlékkönyvbe való beírásra minősítette. Az általunk idézett Pesthy a századforduló táján még látta a verset, akárcsak Kéry Gyula 1899-ben, aki akkor körúton járt Selmecen, később pedig közölte a költemény fakszimiléjét. Aztán eltűntnek hitték a kéziratot. Még Petőfi összes verseinek 1973-ban megjelent kritikai kiadásában is azt olvassuk, hogy nincs meg az Érdemkönyv, de Petőfi versét különben is eltüntették belőle, s valószínűleg Kéry Gyula volt a „tettes”.37 Azóta újabb adatokat közöltek a versről és az Érdemkönyvről, többek közt Jakus Lajos Petőfi-kutató is.38 Az 1838-tól vezetett Érdemkönyvben (amely közben előkerült, s az Evangélikus Országos Múzeumban őrzik) mégiscsak benne van a szóban forgó Petőfi-vers. Nem is hiányzott onnan sosem, Jakus az eredeti szöveget és fényképét is közli. Petőfi verseinek eddig megjelent kötetei úgy tüntetik fel a vers keletkezését, hogy az Selmecen íródott 1838. okt. 26-án. Jakus szerint ez is tévedés, mivel Petőfi október 13-tól 27-ig Pencen volt szüreten, tehát a verset is még ott írhatta. A hat versszakos szerelmi vers szakaszai egy-egy páros és ölelkező rímet tartalmaznak. A költemény „hűtelenje” egy Emma nevű lány, akinek kilétéről szintén sok egymásnak ellentmondó adatközlést olvashatunk.

Az ÁLDOZAT című selmeci zsengét nem említi irodalmi hagyományaink lexikona. Pedig a Balogh Károly-hagyatékból már 1956-ban a Pécsi Egyetemi Könyvtárba került. Petőfi hazafias lírájának első jelentkezése ez, s korábbi keletkezésű lehet, mint A hűtelenhez, mert Petőfi ekkor még Örömfy Vidornak írta alá magát. Valószínű, hogy eredetileg Szeberényi Lajosnál volt a kézirat.3? Petőfi összes műveinek kritikai kiadása (1973) közli a verset, ennek alapján tesszük itt mi is közzé:

„Sokalta már az ég Az ember bűneit;

Lemosni áldozat Képes csak vétkeit.

Választa a végzés,

S reád borút hoza:

Virúlni induló Vérrel kivitt haza!

Mert népek bűniért Te lől az áldozat,

Feletted leng vadúl A zordon kárhozat.”

(Selmec, 1838. dec. — 1839. jan.)

1839. február 15-ike előtt keletkezhetett Selmecen a BÚ című Petőfi-zsenge. Talán ez is a Szeberényi-hagyatékból került elő. A kutatók szerint ez