Irodalmi Szemle, 2001
2001/4 - HAGYOMÁNY - Csáky Károly: Petőfi és Selmecbánya (tanulmány)
Csáky Károly helyeken szállásolták el, a fiatalabbak és idősebbek egyaránt sok-sok veszedelemnek voltak kitéve. Tanáraiknak tehát erre is tekintettel kellett lenniük. Kicsit pontatlan és túlzó tehát Illyés állítása, amikor ezt írja: „Magaviseletből, vagyis közszereplésből is csupán azért kap a fiú elégségest, mert elégtelent csak kicsapáskor szokás adni.”30 Latin költők interpretálásából is tizennégyen kaptak kielégítőt Petőfin kívül. Stílusgyakorlatokból huszonhárom tanulónak volt hozzá hasonló jegye. Hittanból is tizenhatan kaptak még hármast. Az igaz, hogy magyar történelemből Petőfin kívül csak a klenóci (Gömör megye) Hrencsik Károlynak volt elégtelen osztályzata. Ő viszont másik három tantárgyból is ilyen jegyet kapott, ám ezeket az év végére kijavította. De adott Lichard a haza történelméből elégtelent a II. rhetorból is öt diáknak, név szerint a Bács megyei Eősze Ferencnek, a breznóbányai Lehoczky Zsigmondnak, a zólyomi Midnyák Jánosnak, a Turóc megyei Ruttkay Lajosnak és a Bars megyei Tóth Pálnak. És más tárgyból is kapott még egy-két tanuló elégtelen osztályzatot, például a Zólyom megyei Kardoss János földrajzból, a baracskai Patay Károly stílusgyakorlatokból, a kalondai Sallay István ugyanebből. Összefoglalva tehát a fentieket, az alábbi szerény következtetést tudom levonni: 1. Petőfi rossz előmeneteléhez — akárcsak sok más diákéhoz is — nyilván negatívan járult hozzá, hogy a tanulók nem anyanyelvükön sajátították el a tudományok alapjait. 2 Az, hogy a költő hittanból és római régiségtanból elégségest, magyar történelemből elégtelent kapott, nyilván Lichard rosszindulatának, túlzott szigorának s némi ellenszenvének is a következménye. 3. Lichardnak buzgó nacionalizmusa ellenére sem lehet mindent a számlájára írni Petőfi távozása miatt Eme nézetemet Breznyik János véleménye s az újabb kutatások eredményei is megerősítik. 4. Bizonyos konfliktusokhoz, a helyzet ilyenné válásához hozzájárult az adott környezet, de Petrovics (jó értelemben vett) hetykesége, rendkívülisége és lezsersége is. 5. A selmeci líceum a fentiek ellenére is jó színvonalú iskola volt, tanárainak legtöbbje kiváló szakember és tehetséges pedagógus hírében állott A szlovák, magyar, német és latin közeg nyilván szült olyan feszültségeket, melyekkel másutt nem kellett a pedagógiai karnak szembenéznie. Selmec a kudarcok ellenére is jelentős állomása Petőfi életének. Megérkezése után nyomban tagja lett a Nemes Magyar Társaságnak, a líceum jó nevű önképzőkörének. Különösen Szeberényi Lajossal, a kör másodelnökével került jó barátságba. Erről még szólunk a későbbiekben. Selmecen a színházművészettel is komolyabban ismerkedett a költő. Buzgón és rendszeresen látogatta a városban szereplő társulatok előadásait, amiből aztán bizonyos konfliktusok is adódtak közte és az iskola között. Erre utal a későbbi diák, PESTHY István is. A SELMECBÁNYÁI LYCEUMI PETŐFI KÖR TÖRTÉNETE című írásában. A Pesthy-féle dolgozatot is tartalmazó Érdemkönyvet a selmeci evangélikus egyház őrzi.31 Ennek fénymásolt lapjairól közöljük a terjedelmes munka Petőfivel foglalkozó részét. „Az 1838/39 év a
