Irodalmi Szemle, 2001
2001/3 - KÖNYVRŐL KÖNYVRE - Alabán Ferenc: A magyar nyelv az informatika korában
Alabán Ferenc Ferenc (Magyarul és magyarán) és Kontra Miklós (Anyanyelv, diszkrimináció, oktatás) dolgozatát, az anyanyelv távlatainak kérdéséhez tartozik ui. a nyelvi többközpontúság, a határon túli magyar nyelv használatának köre, a szaknyelvek és a köznyelv távolodásának és a nyelvhasználatba történő beavatkozásoknak a következménye is. Ezek a szempontok már a szlovákiai magyar nyelvészeti kutatások során is felmerültek, szakmailag tanulságosak és módszertani szempontból hasznosíthatók (lásd a Magyar nyelvhasználat - iskola - kétnyelvűség című kiadványt, 1977). Az eddigi témák szinte mindegyikével összefügg Bánréti Zoltán tanulmánya (Az anyanyelvi nevelés modernizációjáról), melynek motiválója az a tény, hogy az iskolák többségében inkább egyfajta nyelvtan oktatása, mintsem anyanyelvi képességfejlesztés folyik. A tradicionális nyelvtanoktatás jórészt a nyelvi képességek és a nyelvészet eredményeinek figyelembevétele nélkül történik, kategórialisták elfogadásán alapszik, pedig a modern nyelvészet alkalmazásának léteznek pedagógiai előnyei, a tananyag fejlesztésének van fejlesztő hatása, a szabályfelfedezésnek vannak eredményes módszerei és a kommunikációs képesség fejleszthető. A szövegértés és a szövegalkotás folyamatában a formális műveleti rendszerek kiépítésétől a kommunikációs képesség fejlesztéséig programok valósíthatók meg, melyek garantálják a sikeres kommunikáció elsajátítását. Akkor sikeres a kommunikáció, ha a kommunikáló felek a beszéddel vagy írással elérték céljaikat, tehát megvalósították szándékaikat. (Ezek a szándékok pedig az alternatív tantervek és tankönyvek tanúsága szerint is nem az iskolát, hanem a valós világot tekintik végcélnak). A nyelvészet kontextusában gondolkodva Szépe György hat tételt fogalmaz meg és tesz közzé a magyar nyelvhasználatról (Szakemberek és beszélők együttműködése a magyar nyelv jelenével és jövőjével kapcsolatos kérdésekben): 1. Fogy a magyarul beszélők száma; 2. Töredezik a magyar nyelvterület egysége; 3. Romlik a magyar beszéd minősége; 4. Túl sok idegen szó kerül a magyarba; 5- Esik a magyar beszéd kulturális szintje; 6. Esik a magyar írásbeliség szintje. A feladatok szerteágazóak, mégis közös érdekeket szolgálnak, s az MTA is megrendeléseket javasolhat a témakörök konkrét kutatására, s a kutatások alapján ajánlásokat tehet a közoktatásnak és a felsooktatásnak. Szépe György szerint nincs szükség nyelvi törvényre, mert ahol még azt bevezették, mind korlátozó jellegű volt (akármilyen nemes célok érdekében fogalmazták is meg azokat). Ami azonban lényeges, hogy a nyelvtudományi kutatás keretében mind az alapkutatásoknak, mind az alkalmazott kutatásoknak, illetve a nyelvvel kapcsolatos interdiszciplináris vizsgálódásoknak létjogosultságuk van. Ide kapcsolható az a stratégiai fontosságú három feladatkör is, melyet e nagyobb fejezet zárótanulmányában (Néhány gondolat a nyelvi technológiákról) Kiefer Ferenc foglal össze. A nyelvi technológiák alapja a jó szótár, s a hagyományos szótári forma (az ún. papírszótár) mellett egyre inkább szükség van a többféle keresést is lehetővé tevő gépi szótárra. Az elavulóban levő szótárak (az értelmező szótártól a kétnyelvű szótárokig) korszerűsítése előnyökkel jár, az adatbázisok kibővítése, az információtöbblet, a dinamikusabb példakeresés nincs korlátokhoz kötve. A nyelvi technológiák második nagy területe a beszélt nyelv kutatása (nyelvi korpuszok vizsgálata),
