Irodalmi Szemle, 2001
2001/11-12 - SZEMTŐL SZEMBEN - Fónod Zoltán: Magyar irodalom Cseh/Szlovákiában (tanulmány)
E helyütt utalnunk kell arra is, az 1968-as esztendő nemzetközi viszonylatban is rendkívül mozgalmas volt. Elsősorban a diákmozgalmak világszerte szerveződő megmozdulásai tették azzá. Az Amerikából kiinduló mozgalom hatása először Párizst érte el, majd Németország is sorra került. Lényegében a társadalmi elégedetlenség „bombája” robbant a fiataloknál. Mégpedig nemcsak az ötvenes évek Amerikájában a boszorkányüldözéshez hasonlítható „kommunistaüldözése” miatt, melyet a Joseph McCarthy-féle megtorlások idéztek elő (amikor ellenséges tettnek minősült a szabadabb művészeti felfogás hirdetése, vagy a feketék jogaiért fellépő magatartás is), hanem a hatvanas évek végén jelentkező súlyos társadalmi gondok miatt is. A fehér fajvédők ekkor lövik le Martin Luther Kinget, az amerikai polgárjogi mozgalom vezetőjét, s az Egyesült Államok ekkor igyekszik kievickélni az Amerika számára kudarccal végződött vietnami háborús kalandból. A „normális” Amerika feleszmél, s ezzel együtt járt a türelmesség kultuszának a hirdetése, a hippivilág, az erőszak és a háborúk elvetése. Színre lépnek Bob Dylan, Joan Baez, s velük együtt a Beatles munkáséletet harsogó kisember dalai, s jönnek Country Joe kemény, a vietnamiháború-ellenes balladái A társadalom türelmesebbé válik a „másság” iránt. Ugyanakkor a politikai témák is előkerülnek: Németországban 1968 májusában német diák- és munkásfiatalok Trierben, Marx szülőhelyén a filozófus tanainak meghamisítása ellen tüntettek. A Német Szövetségi Köztársaság 1965-ben diplomáciai kapcsolatot létesít Izraellel, s a német jobboldal Izrael háborúit támogatja. A baloldali diákmozgalmak szembefordulnak Izraellel, a palesztin terrorszervezetekkel szimpatizálnak és Arafa tót tekintik példaképüknek. A hibás történelemszemlélet végigkísérte a hatvanas-hetvenes évek szélső- baloldali mozgalmait. Végletes felfogásukat jellemzi, hogy dicsőítették Mao Ce-tungot (politikájának a hatvanas évek végéig több mint harmincmillió ember esett áldozatul), kedveltjeik között volt Ho Si Minh, észak-vietnami vezető, aki a korrupt dél-vietnami rendszerrel vívta háborúját. Pol Pót, a kambodzsai tömeggyilkos is a kivételezettek között volt, akárcsak Leonyid Brezsnyev, szovjet pártvezető. A szélsőséges politikai gyakorlat késztette Jürgen Habermas német filozófust arra, hogy úgy szóljon a „bűnös múlt miatt” apáikkal szembe forduló, a háború után született „bűntelen” német generációról, mint a „baloldali fasizmus” képviselőiről. Ők voltak azok, akik a szélsőbaloldali ideológia foglyaiként a hatvannyolcas „Prágai Tavasziról, vagy Dubcekról, az „emberarcú szocializmus” hirdetőjéről jóformán semmit sem tudtak, szélsőségeiket azonban makacsul védelmezték. Egész a kijózanodásig... Ezek közül a ’68-asok közül emelkedett ki később az új évezred nagy hatású politikusa, a mai Európa külpolitikai arcélét formáló Joschka Fischer is, és sokan azok közül, akik később az Európai Parlament képviselői lettek. C.)„ÚJ ÉRZÉKENYSÉG” — AVANTGÁRD ÉS POSZTMODERN KÍSÉRLETEK (1970—1990) A hetvenes évek csehszlovákiai magyar irodalma, a megtorlásokkal, politikai leszámolásokkal teli időszak ellenére, lényegében töretlenül kereste a továbblépés, a magyar és európai értékrendhez való felzárkózás lehetőségeit. Az a Fónod Zoltán
