Irodalmi Szemle, 2000
2000/11-12 - MARGÓ - Jubilánsok köszöntése
Margó RÁKOS PÉTER ÜZENETE Kedves barátaim, elnehezültem immár, ilyenkor ősz és tavasz között nem mozdulok ki a barlangomból. Majd ha ti is olyan idősek lesztek, mint én, megtudjátok, mit jelent megöregedni. Pedig ezúttal majdnem kísértésbe estem: ötszörös jubileum, ötszörös áldozatot hozhattam volna, holott mindegyiktek külön-külön is bizonyára megérné. A kísértésnek így is ellenálltam, ám tudjátok, hogy a távolból is szeretettel köszöntelek benneteket. Egy szép cseh szólás szerint „mindenki valamilyen”. Mi is mind más-másféleképpen vagyunk valamilyenek, de most emlékezzünk mind egyformán, bölcsen mérlegelve és mi tagadás, kissé megilletődve a közösen átélt évtizedekre, ti öten, azaz hát mi hatan, mert hiszen, ha nem éltem is odalenn, mégiscsak jelen voltam ott veletek együtt némiképpen én is. Szeretettel Rákos Péter Kalita Gábor. Elbrusz, barna színarannyal, 1985
