Irodalmi Szemle, 2000
2000/1-2 - TUDOMÁNY - Mária Homišinová: Etnikai identitás és a nagyobb szociális egységekhez való viszony (szociológiai felmérés)
MÁRIA HOMISINOVÁ* Etnikai identitás és a nagyobb szociális egységekhez való viszony (A szlovák többség és a magyar kisebbség véleményének vizsgálata) Az ún. keleti tömb poszttotalitáris társadalmaiban lejátszódó demokratikus változások magukkal hozták a nemzetek és nemzeti kisebbségek etnikai öntudatosodásának nagyarányú felélénkülését is. Ez váltotta ki, hogy Közép- és Kelet-Európa számos országában az etnikumok kérdése a társadalmi érdeklődés középpontjába került. Az etnikai tényező megnövekedett jelentősége napjainkra az etnikai közösséghez való tartozást fontos értékké tette. Ez a tény megsokszorozta annak indokoltságát, hogy az etnikai hovatartozás kérdését a társadalomtudományok több szempontból is elmélyülten elemezzék. Az „újkeletű” etnikai identitás problémakörének vizsgálata kutatások egész sorát eredményezte. Ennek célja volt, hogy tetten érjék, az új társadalmi feltételek mellett hogyan alakul ki az etnikai identitás új szerkezete. Az etnikai identitásnak az individuális etnikai önazonosuláson kívül szerves részét képezi annak a szociális környezetnek a tudatosítása (az azonosulás vele) és átélése, amelyben az adott egyén él. Mert elvitathatatlan, hogy az ember azonosulása egy adott szociális környezettel jelentős mértékben elősegíti saját öntudatosulási folyamatát és helykeresését a különböző, bonyolultan tagolt környezetekben. Alábbi cikkünk célja, hogy bemutassa azon kutatásaink eredményét, mely többek közt azt vizsgálta, milyen az etnikai identitás és a tágabb értelemben vett szociális környezet közti viszony, konkrétan: hogyan viszonyul a többség és a kisebbség az adott makroszociális alakzathoz. PROBLÉMAFELVETÉS A vizsgálatban, melyet a szlovák többség és a magyar kisebbség soraiban végeztünk (1998), a szociális és az egyéni identitás mérésére szolgáló módszert választottunk. Az etnikai identitás kérdés vizsgálatának kontextusában meg akartunk győződni annak a részhipotézisnek a helyességéről, hogy determinál- ja-e a nemzeti hovatartozás az identitás differenciált kialakulását a nagy szociális egységekkel (makroalakzatokkal) való azonosulás terén. Egyetlen szempontból vizsgálódtunk tehát, azt kutattuk, milyen mértékű az azonosulás az egyes makroalakzatokkal az etnikai közösségekben, az együtt élő többség*A szerző az SZTA Kassai Társadalomtudományi Intézetének munkatársa
