Irodalmi Szemle, 2000
2000/1-2 - TUDOMÁNY - Popély Gyula: Az Erzsébet Tudományegyetem végnapjai az impériumváltás után (tanulmány)
Popély Gyula részének az 1919 szeptemberében bekövetkezett hivatalos csehszlovák állami átvétel után is az volt a szándéka, hogy a béketárgyalások lezárulásáig és a békekötésig nem hagyják el a várost. Többen is abban reménykedtek, hogy a béketárgyalásokon Pozsonyt, az ősi magyar koronázó várost talán mégis sikerül megmenteni Magyarország számára, s így majd az ő ottani tanári működésük is tovább folytatódik. A berendezkedő új hatalom azonban nem nézte jó szemmel helyben maradásukat. Lakásaikat kisajátították, néhányukat egyenesen rendőri felügyelet alá helyezték, majd kiutasították a Csehszlovák Köztársaság területéről.^ A Pozsonyban ideiglenesen megtűrt Jog- és Államtudományi Kar vezetői az 1919 szeptemberében lezajlott események után is arra törekedtek, hogy valamilyen módon továbbra is tartsák a kapcsolatot a budapesti vallás- és közoktatásügyi minisztériummal. A csehszlovák kormány megbízottjával 1919. szeptember 23-án kötött megállapodás szövegét, valamint az azt követő kari ülés jegyzőkönyvét bizalmas úton eljuttatták Budapestre, a vallás- és közoktatásügyi minisztérium illetékesei azonban ekkor már jobbnak látták válasz nélkül hagyni a kar ezen lépését. „A jegyzőkönyvben foglaltak, valamint a cseh-szlovák kormánnyal történt megállapodás, amelyről ide jegyzőkönyvi másolatot terjesztettek be, tudomásul veendő, egyebet a jelenlegi viszonyok között alig tehetünk” — konstatálta a VKM illetékes ügyosztályának osztálytanácsosa, mielőtt irattárba küldte volna a pozsonyi Jog- és Államtudományi Kar szóban forgó jelentését. „A szokásos értesítést azonban ez alkalommal mellőzni kellene — szögezte le a nevezett pozsonyi jelentéssel kapcsolatban —, mert a pozsonyi egyetemmel direkt úton úgy sem érintkezhetünk, és mert ha más módon el is lehetne juttatni a vonatkozó értesítést az egyetemhez, ennek sem volna a tényleges viszonyokra hatása, és mert végül ha a cseh-szlovák kormány valamiképpen nyomára jönne annak, hogy a pozsonyi egyetem a magyar kormánnyal érintkezik, ebből a pozsonyi egyetemre csak kár háramlana.”37 A Jog- és Államtudományi Kar tehát Pozsonyban egyelőre még folytathatta működését, azonban a másik két felszámolt kar sem tűnt el nyomtalanul. Ezek vezetői és a tanszemélyzet túlnyomó része fokozatosan Budapestre költözött. Helyzetüket és státusukat átmenetileg a magyar minisztertanács 1920. február 24-i döntése rendezte. E határozat értelmében a pozsonyi egyetemnek az ugyancsak menekülésre kényszerített kolozsvári egyetemmel ideiglenesen együttműködve Budapesten kellett folytatnia munkáját.38 Később a magyar törvényhozás megalkotta az Országos Törvénytár 192L június 2<S-i számában közzétett 192L XXV. törvénycikket „a kolozsvári és pozsonyi m.kir. tudományegyetem ideiglenes áthelyezéséről”, amely kimondta, hogy „székhelyüknek a trianoni béke következtében történt elvesztése miatt” a kolozsvári egyetem ideiglenesen Szegeden, a pozsonyi pedig ideiglenesen Pécsett nyer elhelyezést.3^ Az impériumváltás után a konszolidálódó csehszlovák államhatalom tehát elsőrendű nemzetstratégiai célnak tartotta a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem gyors felszámolását, illetve egy „cseh-szlovák” tannyelvű állami egyetem megszervezését. A 375/1919. sz törvény értelmében létrehozandó új pozsonyi csehszlovák egyetem az 1919. november 11-én kelt 595/1919. sz
