Irodalmi Szemle, 2000
2000/11-12 - TUDOMÁNY - Popély Gyula: A kassai jogakadémia sorsa az impériumváltás után (tanulmány)
A kassai jogakadémia sorsa az impériumváltás után között való megtartása — ha csak ideiglenes jelleggel is — tényleges sikerként volt elkönyvelhető. Az A. Stefánek iskolaügyi referens által 1919. szeptember 27-én már feloszlatottnak nyilvánított tanintézet — ezt a határozatot 1919. október 4-én V. Srobár szlovákiai teljhatalmú miniszter is megerősítette — végül is 1919. október 30-án megtarthatta tanévnyitó Veni Sancte-ját, és november 4-én az előadások is elkezdődhettek.13 Nyilvánvaló, hogy V. Srobár szlovákiai teljhatalmú miniszter, valamint buzgó iskolaügyi referense, A. Stefánek nem nézték jó szemmel a nevezett kassai tanintézet sorsának ilyetén alakulását. Sértette nemzeti önérzetüket az általuk már két alkalommal is feloszlatottnak nyilvánított jogakadémia működésének ideiglenes jellegű meghosszabbítása, s az efölött érzett sértődöttségüket nem is nagyon palástolták. A szláv nemzeti kizárólagosság és a Felvidék gyors magyartalanításának élharcosai általában véve valamennyien sérelmesnek érezték a kassai jogakadémia továbbélésének biztosítását, még akkor is, ha az mindössze csak három évvel hosszabbította meg a tanintézet fennállását. Egy 1919. december 19-i keltezéssel a szlovákiai teljhatalmú minisztérium számára Kassa oktatásügyi viszonyairól készült összegező bizalmas jelentés például sajnálkozva állapítja meg az ottani jogakadémiáról, hogy lám az rendesen folytatja rendeltetésszerű működését; a városban ez az egyetlen olyan tanintézet, amelyben úgymond az impériumváltás óta semmi nem változott. A jogakadémiát azonban minél előbb végérvényesen fel kell számolni — tanácsolja a jelentés megfogalmazója V, Srobár teljhatalmú miniszternek —, mivel Kassa társadalmi életében az ottani jogászok hasonló szerepet játszanak, mint Prágában a német Burschenschaftok diáksága.14 Mindennek ellenére a Kassai Állami Jogakadémia működése az 1919/20-as tanévben a viszonyokhoz képest aránylag rendezettnek volt tekinthető. Az 1920. június 8-án megtartott tanévzáró kari értekezleten Rátvay Géza dékán tényként konstatálhatta, hogy bár a tanév elején „a 263 éves múltra visszatekintő főiskola a cseh-szlovák állam impériuma alá került”, a tanintézet azonnali felszámolását mégiscsak sikerült megakadályozni, s az egyelőre „tovább működhetik, éspedig a magyar törvények és rendeletek értelmében”. Nem kis sikernek volt betudható, hogy „autonómiánkat a cseh-szlovák állam az egész tanév folyamán tiszteletben is tartotta” — állapította meg Rátvay dékán.15 A tárgyalt 1919/20-as tanévben némi gondot jelentett a tanítás menetében, hogy néhány tanár kivált a tanintézet állományából, és a maradék Magyarországra távozott. Ezek pótlása azonban megoldhatónak bizonyult. Kuriózumként megemlíthetjük — ezt maga Rátvay dékán is kiemelte az 1920. június 8-i kari tanévzáró értekezleten —, hogy az 1920. január 25—26-i magyarországi nemzetgyűlési választásokon a kassai születésű Ferdinandy Gyulát, a tanintézet nyilvános rendes tanárát parlamenti képviselővé választották, majd Simonyi- Semadam Sándor 1920. március 15-én hivatalba lépő kormányában övé lett az igazságügyi tárca. A szóban forgó 1920. június 8-i tanévzáró kari értekezleten Rátvay dékán hivatalosan is bejelentette, hogy a Kassai Állami Jogakadémia a még
