Irodalmi Szemle, 2000

2000/11-12 - FÓRUM - Bárczi Zsófia: Gondolatok a kaleidoszkópkészítés művészetéről

Fórum

vetett hit rajzolja részleteiben is izgalmas portrévá, ami átfogóbb és egyetemesebb a változékony irodalmi vagy esztétikai beszédmódoknál: az ember értékességébe vetett hit. Ez támasztja föl az irodalomtörténész, kritikus, portré- és esszéíró minden írásában a szó legnemesebb értelmében vett „tanárt”.

Ez a könyv, a Magyar irodalom Szlovákiában, portrékat tartalmaz, de portré maga is: szétszórt részletekből, lapról lapra a szerző más-más vonását rajzolja meg irodalmi kaleidoszkópként Egy olyan irodalmár, tanár, ember portréját, aki a felelősség vállalásában és emberségében is leginkább a magyar irodalomtörténetírás humanista hagyományához kapcsolódik: Babits Imréhez, Szerb Antalhoz

Bárczi Zsófia

JEGYZETEK

1 Angyalosi Gergely példaként J. M. Shaeffer „olvasati szerződését” hozza fel. Vö: A sólyom szövegszerűsége (Egy klasszikus műfaji elnevezés hányattatásai a századvégen.) In: Angyalosi Gergely: Kritikus határmezsgyén. Csokonai Kiadó, Debrecen, 1999. 41-42.0.

2 Ami nem a szövegszerű olvasat inadekvát, esetleg „helytelen" voltát jelenti, hanem a lehetőséget a szöveggel szemben elfoglalt pozíciónk megválasztására. Hogy a rendelkezésünkre álló lehetőségek közül melyiket ragadjuk meg, az elsősorban hit kérdése — abban az értelemben, ahogy azt Stanley Fisch magyarázza Bizonyítás vagy meggyőzés: a kritikai tevékenység két modellje c. írásában (In: Az irodalom elméletei III. Sorozatszerkesztő: Thomka Beáta, Jelenkor Kiadó, Pécs, 1997.)

3 E. W. Said a „körülményekből adódó valóságot” érti alatta. Vö: E. W. Said: A szöveg, a világ, a kritikus In: Testes könyv I. Sorozatszerkesztő: Odorics Ferenc, Ictus és Jete Irodalomelmélet Csoport, Szeged, 1996. 310.o.

Hajnal Mihály: Végtelen fájdalom, lito, 1993