Irodalmi Szemle, 2000
2000/1-2 - TUDOMÁNY - Popély Gyula: Az Erzsébet Tudományegyetem végnapjai az impériumváltás után (tanulmány)
Az Erzsébet Tudományegyetem végnapjai az impériumváltás után Az Erzsébet Tudományegyetem orvostudományi karának fenntartására is megvolt tehát az igény, ennek realizálására azonban végül is nem került sor. A magyar előadási nyelv „átmeneti megtartása” sem következett be, annak ellenére, hogy azt mind T.G. Masaryk köztársasági elnök, mind pedig G. Habrman miniszter kilátásba helyezték. A pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem gyors és teljes felszámolásának V. Srobár szlovákiai teljhatalmú miniszter volt az egyik legkitartóbb szorgalmazója. A prágai Nemzetgyűlésben a szlovák képviselők parlamenti klubjának néhány képviselője Kornél Stodolával az élen interpellálta Srobár minisztert, akinek többek között a következő kérdést is feltették: „Vajon igaz-e, hogy a pozsonyi egyetem újjászervezésekor hibák és túlkapások történtek a magyar lakosság jogainak rovására?”25 Srobár miniszter 1919- szeptember 18-i parlamenti felszólalásában reagált a hozzá intézett interpellációra. Szerinte nem történt semmilyen túlkapás a pozsonyi magyar egyetemet illetően, amely voltaképpen nem is rendes egyetem, hanem csak annak a „torzója”. De ettől függetlenül is a csehszlovák államban nincs semmi szükség magyar egyetemre, érvelt Szlovákia teljhatalmú minisztere. „Sehol a világon nincs rá példa — fejtegette Srobár miniszter —, hogy fél millió polgára, egy kicsinyke minoritás számára az állam fenntartson egy teljes egyetemet. Erre sehol Európában nincs példa.”26 Ilyen álláspontot képviselt tehát V. Srobár, Szlovákia teljhatalmú minisztere a felvidéki magyar felsőoktatást illetően. Okfejtése azonban már csak azért is hamisnak és félrevezetőnek volt mondható, mivel neki aztán igazán tisztában kellett lennie azzal, hogy az impériumváltás következtében nem félmilliós magyar, amolyan „kicsinyke minoritás" került szülőföldjével együtt a csehszlovák állam fennhatósága alá, hanem annak több mint a duplája. Idézett parlamenti megnyilvánulásában Srobár miniszter különösen lekicsinylőén szólt az Erzsébet Tudományegyetem orvostudományi karáról, és igyekezett rámutatni annak kiépítetlenségére. Szerinte ennek a karnak nincs is joga orvosdoktorokat avatni, mivel úgymond hiányosak a klinikai évfolyamai. Néhány nappal Srobár miniszter inkriminált parlamenti felszólalása után Fenyvessy Béla orvoskari professzor, az egyetem 1919/20-as tanévre megválasztott új rektora tételesen cáfolta a miniszter rosszhiszemű és valótlan kijelentéseit. Az orvosi fakultásnak igenis teljes klinikai évfolyamai vannak — utasította vissza a hitelrontó félretájékoztatást Fenyvessy rektor —, orvosdoktorokat is avatnak, például az elmúlt tanévben is 18 orvosjelöltet avattak doktorrá. Azt azonban Fenyvessy rektor is kénytelen volt beismerni, hogy a kar valóban csak most lenne kiépülőben — persze, ha ezt a viszonyok lehetővé tennék —, és még mindig vannak egyelőre csak tanársegédekkel betöltött tanszékei. Bár az is igaz — érvelt Fenyvessy rektor —, hogy amennyiben ez év januárjában nem került volna sor Pozsony cseh megszállására, ezek a nyilvánvaló hiányosságok is már rég megszűntek volna.27 Amire a különböző előjelekből következtetni lehetett, az Srobár 1919. szeptember 18-i parlamenti fellépése után néhány nappal valóban be is következett. 1919. szeptember 21-én, vasárnap este Prágából egy népes bizottság érkezett Pozsonyba azzal a megbízással, hogy a csehszlovák állam nevében
