Irodalmi Szemle, 2000

2000/11-12 - KORTÁRS MAGYAR IRODALOM - Cselényi László: Neoavantgárd és posztmodern törekvések az újabb magyar költészetben (miniesszék)

Kortárs magyar irodalom

megmarad ő is a zseniális kezdők önmagukat szüntelenül ismétlő, önmaguk paródiáit újra meg újra megíró-megrendező alkotóinak zsákutcájában?

H

A becsomagolt vízpart

„Nézem a coloradói Rifle Gap függönyét, ha jól számolom, négyszáz méter. Vagy kedvencemet, a csomagolt vízpartot Ausztráliában, harmincöt mér- földnyi kötél és nem tudom, hágy négyzetlábnyiponyva. Hanem a víz, a víz... szinte locsog a sziklákhoz lent, a víz csomagolatlan.”

Tandori is elérkezett lám, a mindig újabb meg újabb könyveket (verseket, fordításokat, krimiket) termelő Tandori is elérkezett a számvetéshez. (1938-) ez a könyv első versének a címe, alatta az Illyéstől vett mottóval „egyszer csak ringani kezd velünk, csak velünk! kifelé a ladik”. Az Illyés-vers címe egyébként, amelyből a mottó származik A nemzedék behajózása.

„...ez a könyv— írja Tandori — valamelyest regény is akart lenni — magam meg rájöttem, hogy akár válogatásomként is eléldegélt. Hozzáférhetővé tesz régi dolgokat; ezt a sorjáztatást, ha módom nyílik, egyebütt folytatom.”

Hommage-ok, kollázsok, montázsok, variációk, vallomások — a jó ég tudja, mi minden került még e gyűjteménybe. Mindenesetre akár ezt is adhatta volna címül: „Az én egyetemeim”. Vagy „Az én mestereim”. S hogy kik e mesterek? Fölsorolni is sok lenne őket így csak néhány jellegzetes név az egyébként már más Tandori-könyvekből, írásokból is jól ismert névsorból:

Klee, Monet, Tabidze, Jékely, Kavafisz, Szép Ernő, cummings, Kant, Gadányi, Seurat, Kondor, Pilinszky, Eliot Christo, Genet, Rimbaud, Braque, Tapies, Cage, Duchamp, Beyus, Rilke, Kurtág, Jeffers, Kaprow, Mc Luhan, Nicholson, Magritte

— még fölsorolni is szédületes. Pedig:

„Ami a Mestereket illeti: sokakról írtam az egyik Rousseau-versben jelzett kötetemben, ott ennek könnyű utána lapozni. Számos újabb keletű versem azért nem került ide, mert beosztottam már egy másik gyűjteménybe — »A megnyerhető vesztesége s föltehetően ezt a könyvet fogja, általánosabb tárgykörben, követni.”

Vagyis: „A nemzedék behajózása” következik. Tény és való: itt az ideje, hogy Tandori is begyűjtse a termést, tőle sokkal fiatalabb (és sokkal kevésbé fontos) pályatársak is megtették már. Más kérdés, hogy miként lehet Tandoriból válogatást készíteni. S lehet-e egyáltalán, vagy csak az egészet lehet újra kiadni, amint maga a szerző kísérletezik vele, témakörönként.

Egy további probléma, hogy valóban szédületes, ki mindenkiről írt (e kötetben és másutt) Tandori, következésképp, hogy ki mindenkit olvasztott magába, de még inkább elképesztő, hogy ki mindenkiről nem írt, s így ki mindenkit nem fogadott magába. Nem egy ilyen jegyzet feladata, ezt puhatolni, de bizonyosan közelebb jutna az a Tandori-rejtélyhez, aki ezt a göröngyös utat végigtapogatná. Mi itt viszont csak örülhetünk, a sok olvashatatlan Tandori után egy újabb olvasható Tandori-kötetnek. S benne az efféle gyönyörűségeknek „A fűnyírógép / odakint / Villanyborotvám / odabent /. A •vers címe- „Kant-emlékzaj”.