Irodalmi Szemle, 2000

2000/11-12 - Fónod Zoltán: „...történelmünk kínálja az abszurditásokat” (Beszélgetés Grendel Lajossal)

Beszélgetés Grendel Lajossal Krúdy, Kosztolányi, a kései Déry Tibor, Mészöly Miklós ma is azon a helyen vannak, ahol azelőtt voltak. Annak is örülök, hogy Márai Sándor végre visszakerült a magyar irodalmi panteonba, s hogy Szentkuthy Miklós ázsiója is folyamatosan nő. Végül is rendszerváltozás ide vagy oda, a 80-as évekre a magyar irodalomtörténet-írás (dicséretére legyen mondva) egy olyan, majd mindenki számára elfogadható, a lehetőségekhez képest tárgyilagos értékrend­jét állította fel a 20. századi magyar irodalomnak, amelyen azóta sincs okunk sokat igazítani Legföljebb egy-két művet (és életművet) az eddiginél jobban meghangsúlyozni. * Ha újra születnél, milyen pályát és sorsot választanál, kívánnál magadnak? És ha naplót írnál, rosszkedved naplójába mit írnál? — Mivel a mostani életem során a választott pályám beváltotta a hozzá fűzött kezdeti reményeimet, a következő életemben is ugyanezt a pályát választanám Rosszkedvem naplójában egyre többet dohognék, s mivel nem szeretném, ha egy idő után zsémbes öregembernek néznének, inkább nem vezetek naplót. * Úgy sejtem, lassan megjelenés előtt áll új regényed, a Nálunk, New Hontban. Elárulhatod, miről szól? És hadd kérdezzem meg azt is: meg vagy magaddal, teljesítményeddel elégedve? — A New Hontot valamiképpen a Galeri párdarabjaként képzeltem el. Vagyis visszatérni egy húsz év előtti regényvilágba, kevesebb pátosszal és indulattal, de több rezignációval, kétségbeeséssel és megértéssel, a jelképesnek, a fantasztikusnak és a valóságutánzó elemeknek olyan elegyítésével, amelyben ezek a regényelemek nem kioltják, hanem erősítik egymást. A regény igazi főhőse nem X. vagy Y. szereplő lenne, hanem maga New Hont, ez a térképekről is hiányzó, végtelenül jelentéktelen település, melynek égi patrónusa Mikszáth Kálmán, s amely mégis emberi drámák, kisszerű acsarkodá- sok, nagy nekibuzdulások, beteljesületlen ábrándok és persze a feltartóztatha­tatlan elmúlás színtere. Ami a kérdéseid második felét illeti, arra azt felelhetem csak: eddig ennyire futotta. * Várjuk a folytatást, további bő termést és az alkotómunka sikereit kívánjuk hozzá! Fónod Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom