Irodalmi Szemle, 2000
2000/9-10 - TALLÓZÓ - Soros György: Ki vesztegette el a Szovjetuniót?
Ki vesztegette el a Szovjetuniót? ölni. Nem mondta ugyan, de éreztette velem, hogy elárultam Ez az eset fordulópontot jelentett kapcsolatunk történetében Továbbra is beszéltünk egymással — egy alkalommal Berezovszkij csak azért repült New Yorkba, hogy találkozzék velem —, de ettől kezdve próbáltam tartani a három lépés távolságot BEREZOVSZKIJ EMBERE Mint már említettem, az oligarchák összezördülése, különösképpen Berezovszkij és Csubajsz konfliktusa meglehetősen bizarr történelmi epizód volt, de korántsem annyira bizarr, mint az a tény, hogy Putyint szemelték ki Jelcin utódjának. Berezovszkij a világot tulajdon érdekeinek szemüvegén át szemlélte. Szemrebbenés nélkül alárendelte Oroszország sorsát a sajátjának. Őszintén úgy gondolta, hogy ő és az oligarchák, amikor Jelcin újraválasztását finanszírozták, megvásárolták a kormányt, a kormány viszont nem tartotta be az alku ráeső részét, amikor engedte, hogy a Szvjazinveszt valódi árverés során találjon gazdára. Berezovszkij elhatározta, megbuktatja Csubajszt, amiért elárulta őt. Amikor figyelmeztettem rá, hogy maga alatt vágja a fát, azt felelte, nincs más választása: ha gyöngének mutatkozik, neki törik ki a nyakát. Akkor nem értettem, miről beszél, így, utólag azonban tökéletesen érthetőnek találom. Berezovszkij nem léphetett át a törvényesség világába: az ő egyetlen esélye a túlélésre az volt, ha továbbra is sikerül az embereket azoknak a törvénytelen viszonyoknak a hálójába gabalyodva tartania, amelyeket ő hozott létre. Jelcint a markában tartotta, mert elintézte, hogy Jelcin családtagjai törvénytelen kedvezményekben részesüljenek. Például elintézte, hogy Jelcin veje legyen az Aeroflot igazgatója, amelynek valutában befolyt bevételét egy Forus nevezetű svájci céghez irányították át — a cég neve, mint azt valaki elmagyarázta nekem, annyit jelent: „fór us”, azaz „nekünk”. Ez az Aeroflot-ügy akkora hatalmat adott Berezovszkijnak Jelcin fölött, amekkora senki másnak nem volt az oligarchia tagjai közül. Berezovszkij ugyanakkor Csubajszt is a markában tartotta, és amikor leszámolásra került sor, percnyi habozás nélkül fölhasználta ellene, amit tudott róla. Végül is az a 90 000 dollár okozta Csubajsz bukását, amelyet a hamis könyvszerződésért kapott. Ebből a perspektívából fogom most szemügyre venni a jelenlegi helyzetet. Berezovszkij és Jelcin családja megpróbálták megtalálni a módját, hogyan őrizhetnék meg kivételezett, törvények feletti helyzetüket, amelyet Jelcin elnöksége alatt élveztek. Jó néhány módszerrel próbálkoztak, köztük néhány egészen komikussal is. Egy alkalommal, Berezovszkij biztatására Jelcin közölte a Duma elnökével, hogy Nyikolaj Akszjonenkót nevezi ki miniszterelnöknek, de Csubajsz közbelépett, és a hivatalos dokumentumban, amelyet megküldték a Dumának, már Szergej Sztyepasin neve szerepelt. Kis idő múlva Sztyepasint leváltották a miniszterelnöki posztról. Berezovszkij helyzete akkor fordult igazán válságosra, amikor 1999-ben kitört a botrány, mert kiderült, hogy illegális orosz pénzeket próbált tisztára mosni amerikai bankokban, és Berezovszkij ráébredt, hogy Nyugaton hiába keresne menedéket. Vagy így, vagy úgy, de olyan utódot kellett találnia Jelcinnek, aki őt is megvédelmezni. Ekkor támadt az az ötlete, hogy Putyint kellene jelölni elnöknek.
