Irodalmi Szemle, 2000

2000/9-10 - NYELV ÉS ÉLET - Szabómihály Gizella: Törvény és gyakorlat(tanulmány)

Törvény és gyakorlat

pedig tavaly csupán 24 volt. A Dunaszerdahelyi járás egyébként a kb. 110 ezer lakosával a nagyobbak közé tartozik, a lakosság 87,16%-a magyar nemzetiségű.

26 A 2.J 6) bek. engedélyezi, hogy az önkormányzati szerv a saját hatáskörében kiadott hivatalos nyomtatványokat kérésre kisebbségi nyelven is az ügyfél rendelkezésére bocsássa. A helyi önkormányzatok az ügyfélnek ilyet azonban csak az ingatlanadóval kapcsolatban adnak, amely azonban központilag kibocsátott nyomtatvány, azaz csak szlovák nyelvű (Kvarda—Gyu- rícsek 1999a:7).

27 AZ űrlapok kérdésére konkrétan az államnyelvtörvény sem tér ki, az ügyviteli nyelv kapcsán felsorol számos szövegtípust, az úradné formuláre kifejezés azonban nem fordul elő közöttük.

28 Az egyik járási hivatal egy ügyfél névváltoztatási kérelmét elutasította, mivel az nem a járási hivatal által rendszeresített formanyomtatványon nyújtotta be (Angyal Béla személyes közlése). Ugyanakkor a névváltoztatási kérelmek a legegyszerűbbek, ezért más járási hivatalokban e célra nem is használnak űrlapokat.

29 Nem tisztázott a kisebbségi nyelvű határozat formája sem. A törvény ezzel kapcsolatban a rovnopis, vagyis ’másolat’ szót használja, az pedig nyilván azonos nyelvű, mint az eredeti szöveg. Valószínű, hogy a rovnopist ’hiteles fordítás’-ként kell értelmezni; ám továbbra sem tudni, hogy a kisebbségi nyelvű szövegben milyen nyelvű legyen a fejléc, elhelyezhető-e rajta a hivatalos pecsét, aláírhatja-e az illetékes hivatalnok stb.

30 Usmernenie MV SR — Operatívne pokyny pre krajské úrady a okresné úrady, čiastka 12 zo dňa 9. 9.1999, č. 12/11/1.

31 Az említett belügyminisztériumi utasítás aránylag hosszan tárgyalja, milyen jogi aktusokra vonatkoztatható vagy nem vonatkoztatható a nyelvtörvény, Kvarda és Gyuricsek (1999b) szerint azonban ezek nagy része irreleváns, mert csak jogi személyeket érint.

32 A Belügyminisztérium osztályvezetőjének ez a véleménye a 2000. április 17-i tanácskozáson hangzott el, melyet a Kormányhivatal kisebbségi főosztálya hívott össze a kisebbségi nyelvhasználati törvény végrehajtásával kapcsolatos problémák megvitatása céljából.

33 A parlamenti vitára bocsátott változatban még az a megfogalmazás szerepelt, hogy a helyi önkormányzati ülést akkor lehet lefolytatni a kisebbség nyelvén, ha azzal az illető testület (szerv) minden tagja egyetért. A vitában azonban az ellenzéki képviselők igen erőteljesen támadták ezt a passzust, mondván, hogy parlamenti képviselőként joguk van bármilyen önkormányzati ülésen részt venni, s elképzelhetetlen, hogy Szlovákiában egy szlovák parlamenti képviselő ne értse, mi hangzik ott el (1. pl. T. Cabaj, Správa 1999:756).

34 Az 1994. évi 191. sz. ún. táblatörvény alapján lehetőség van arra, hogy a 20%-nyi kisebbségi lakosságú települések esetében a helységnevet külön közúti jelzőtáblán az adott kisebbség nyelvén is feltüntessék.

35 A kormány mellett működő Kisebbségi Tanács egyik tagjának felkérésére véleményeztem a szóban forgó belügyminisztériumi rendeletnek ezt a pontját. A Belügyminisztérium illetékes osztálya azonban nem fogadta el érvelésemet, hogy ti. a földrajzi nevek (és általában a tulajdonnevek) egy adott nyelv szókészletének szerves részét alkotják, és egy akármilyen szöveg megalkotásakor az adott nyelv szabályai szerint kell eljárnunk. A magyar helyesírás szabályai szerint magyar szövegben a Magyarország határain kívüli helységek megnevezésére magyar neveket vagy magyaros formájú és írású névváltozatokat használunk — amennyiben ilyenek kialakultak. Egyébként a szlovák helyesírás is így rendelkezik, ezért az idegen nyelvű szövegek hivatalos szlovák fordításában bizonyos idegen helységneveket szlovákos formában írnak (pl. Párizs Paríž, Bécs Viedeň).

36 Az utasításban a cirill betűs (ukrán és ruszin) feliratokkal, illetve táblákkal kapcsolatban egyébként az olvasható, hogy ezeken a településnév átírásakor a szlovák helyesírás szabályaiban foglalt elvek szerint kell eljárni. A szlovák helyesírás szabályai azonban — természetszerűleg — csak azt szabályozzák, miként kell a más írásrendszerű (pl. orosz, ukrán, görög, japán) nyelvek szavait a (latin betűs) szlovák nyelvbe átírni. Ebből is kiviláglik, milyen sajátságosán viszonyul a nyelvi-nyelvhasználati kérdésekhez a Belügyminisztérium, ti. a kisebbségi nyelvekre is a szlovák helyesírás szabályait tartja mérvadónak.

37 A hatályos szöveg sem definiálja, mit ért általánosan kötelező érvényű jogszabályon. Kvarda—Gyuricsek szerint a szóban forgó bekezdés szövege úgy értelmezhető, hogy az önkormányzatok az általános érvényű helyi rendeletekről adhatnak kisebbségi nyelven tájékoztatást (Kvarda—Gyuricsek 1999a:7); a járási hivatal pedig az általános érvényű jogszabályokról (Kvarda—Gyuricsek 1999a:12). Az államigazgatásban dolgozó más jogászok véleménye szerint az általánosan kötelező érvényű jogszabály az a törvény vagy rendelet, mely alapján az önkormányzatok, illetve az államigazgatási szervek egy adott kérdésben, területen (pl. szociális ügyek, környezetvédelem, fogyasztóvédelem, oktatásügy) eljárnak.