Irodalmi Szemle, 2000
2000/9-10 - TUDOMÁNY - Polgár Anikó: Rákos Sándor és a 20. századi Lesbia-regény (tanulmány)
Rákos Sándor és a 20. századi Lesbia-regény 11 Csorba Sándor: Rákos Sándor arcai és maszkjai - Szabolcs-Szatmári Szemle, 1982/4,109—112. 12 Heideggen Lét és idő, Gondolat, Bp. 1989, 292. 13 Somlyó György: Társasmonológ vagy magányos dialógus? Töredékek egy Rákos-maszkhoz- Kortárs, 1984/3, 480—483. 14 R. S.: Társasmonológ, 7. 15 Uo., 54—59. 16 Rákos maga különíti el Groteszk, rövidvers, verskompozlció c. írásában (“R.S.: Elforgó ég, 134—138. ) verseinek két jellegzetes típusát, melyeket rövidversnek és hosszúversnek (vagy verskompozíciónak) nevez: „A »rövidvers- alapegységéből építettem föl újra a költeményt vagy — kedvemre valóbb meghatározással — verskompozíciót. (Hosszúverseimet nem tartom költeményeknek a szó egy bizonyos fajta idő- és térszemléletet és szerkesztési elvet sugalló értelmében.)" 17 Futaky Hajna: „Túlvilág helyett földi örökségül” (Rákos Sándor A tűz kérlelése c. gyűjteményes kötetéről) - Jelenkor, 1985/3, 271—275. 18 Vö. pl. Franz Stoessl: C. Valerius Catullus. Mensch, Leben, Dichtung c. könyvével (Verlag Anton Hain, Meisenheim am glan 1977; Stoessl könyvéről lásd: Borzsák István: Dragma, Telosz Kiadó, 1997, 59—6l. ), valamint Kari Büchner Dér ’Liebesroman’ des Catull c. tanulmányával (Symbolae Oslonenses Vol. Lii (1977), 53—78. 19 R.S.: Társasmonológ, 41—42. 20 Vö. Imre László Rákos Sándor Kilátásnyi csönd című kötetéről: „A szereim is azért lehet megtartó erő számára, mert ősi és egyetemes, mint élet és halál, s legfőképpen, mert teremtés.” (In: Imre László: Rákos Sándor, Akadémiai Kiadó, Bp. 1973, 112. ) 21 A romantika kifejezőeszközei iránti vonzódás (változó formában és funkciókkal) Rákos egész költészetén végigvonul. Erre Imre László is rámutat Rákos korai köteteivel kapcsolatban: „Babits azonban nem annyira bravúros formaművészetével ösztönzi Rákost példája követésére, inkább valamiféle közvetítő közte és a magyar romantika között. (...) A Húsvét előtt és a Fortissimo kozmikus, vörösmartyasan felfokozott, lobogó és átkozódó, emelkedett nyelve tér vissza Az eb válaszol nagyarányú képeiben...” (i.m. 16.). Ez a hang visszatér a Rákos második kötetében is: „A vörösmartyas romantika továbbra is hat Rákos Sándor nyelvére, de most már nem az undor, a téboly, a félelem gigászi méretű festésében, hanem a kollektívum megjelenítésében..." (i.m. 27.). A romantika eszköztárának más kontextusban való felhasználását figyelhetjük meg a Szegények vonulása című negyedik kötetben is, melyben első ízben olvashatjuk asszír—babiloni versfordításait „Az ótestamentumi súlyosság, veretesség most is ötvöződik a romantika kozmikus, dinamikus képeivel...” (i.m. 55. ). 22 Catullus Versei, Tankönyvkiadó, Bp. 1973, (Auctores Latini XV.), 89. 23. Vö. Adamik Tamás: Miért „tudós” költő Catullus?, Antik Tanulmányok, 1998, XLII. kötet, 1—2. szám, 35—45. 24 Devecseri Gábor Levél Horatiushoz avagy a fordítás művészete (Utószó), In: Wuintus Horatius Flaccus Összes versei, Corvina Kiadó, Bp. 1961, 610. 25 Genette nézeteit összegzi Kulcsár Szabó Zoltán, IN: K. SZ. Z.: Hagyomány és kontextus, Universitas Kiadó, Bp. 1998, 25. 26 Hans-Georg Gadamer: Igazság és módszer, Bp. 1984, 213. 27 Caius Valerius Catullus minden verse, Móra Könyvkiadó, 1993, 25. 28 Richárd Senneth A közéleti ember bukása (Helikon Kiadó, 1998) c. könyvében rámutat arra a hasonlóságra, mely korunk és az ókori Róma polgárainak közélethez való viszonyulásában tetten érhető: „A rés publica ügyeiben való részvétel — csakúgy, mint a római korban — ma is többnyire csupán az elvárásoknak a megfelelését jelenti, és a pusztulás jelei mutatkoznak a közélet olyan színterein, amilyen például a város.” (13—14. ) 29 Rákos Sándor: Csokonaival, Umbriában, In: R. S.: Elforgó ég, Magvető Bp. 1974,163—171-ig.. 30 Kulcsár Szabó Ernő: Poesis memoriae. A lírai mnemotechnika és a kulturális emlékezet „újraírása” Kovács András Ferenc verseiben, In: K. Sz. E.: Az új kritika dilemmái, Balassi Kiadó, Bp. 1994,164—195. Idézet: 168—169. 31 Rákos Sándor A tűz kérlelése, Egybegyűjtött versek, Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp. 1984, 32 Uo. 174. 33 Gadamer i. m. 88.
