Irodalmi Szemle, 2000
2000/9-10 - TUDOMÁNY - Polgár Anikó: Rákos Sándor és a 20. századi Lesbia-regény (tanulmány)
Polgár Anikó „patak vizén gázoltam át patak vizében lakik egyik arcom folyó vizén gázoltam át folyó vizében lakik másik arcom belegázoltam a tenger vizébe tenger vizében is lakik egy arcom sivatag homokjába gázolok sivatag homokjában lakik soha meg nem születő arcom”5 A Társasmonológban két költő (Berda József, Catullus) és egy prózaíró (Dosztojevszkij) maszkját veszi magára Rákos. Módszerét (mellyel kapcsolatban a versek közé beépített magyarázó szövegekben nemcsak a maszk-metafora, hanem az „én-sokszorozódás”6 kifejezés is felmerül), mél tatói többféleképpen próbálták megnevezni és megragadni: Sőtér István „költői belehelyezkedés- nek”, „valamiféle lélekvándorlásnak”, valamint „költői játéknak” tartja,7 Bakó Endre „póténkivetítésnek” nevezi.8 Catulus hatástörténetének vizsgálata szempontjából azok a nézetek tűnnek a leginkább lényegretörőknek, melyek Rákos maszkverseit az értelmezéssel és a műfordítással hozzák összefüggésbe. „Többszemélyű lírikusok nemcsak ebben az évszázadban termettek. A helyzetdal talán olyan régi, mint a költészet. Vagy inkább mint a műfordítás.” — írja például Vargha Balázs. A párhuzam persze fordítva is érvényes: „Vagyis: a műfordítás mindig helyzetdal is.”9 Angyalosi Gergely is nyomatékosan figyelmeztet arra, hogy „nem egyszerűen imitációk, hanem értelmezések is ezek a ciklusok”10, Csorba Sándor pedig kiemeli, hogy a Catullusi játékok „a catullusi modell mai értelmezéséhez”11 járulnak hozzá. Olyan értelmezésről van tehát szó, mely az értelmezendő létezőhöz tartozó fogalmiságot (...) magából e létezőből meríti”12 — vagyis az így született művek „versről szóló versek”13. Rákos azonban a már létező versek költői értelmezése, sajáttá tétele mellett a megidézett költők lehetséges szövegeit, vagyis „egy valóban létező életmű nem létező — hiányukkal provokáló —”14 darabjait is megírja, s ez adja a Catullusi játékok regényszerűségének alapját. A regényszerűség ugyanis — Rákos lábjegyzete nyomán — már a szereplíra fiktív voltával is magyarázható. Catullus versei azonban — Berda verseivel ellentétben — olyan narratív magot szolgáltattak a 20. századi költőnek-interpretátornak, hogy művének regényszerűsége — elsősorban A lehetetlen lehető játékai15 c alciklus révén — sokkal következetesebben érvényesülhetett. A verskompozíció regényszerűségét az állandó szereplők felvonultatása s az ő gondolat- és érzésviláguk változásai által kirajzolt fejlődésvonal nyomon követése alapozza meg. Epikus elemek ugyan Rákos más „hosszúverseiben”16 is vannak, de egyik sem épül olyan következetesen regénnyé, mint a Catullusi játékok. Erre a regényszerűségre, természetesen, Rákos kötetének méltatói is rámutattak. Futaky Hajna szerint „nemcsak életérzés” és felfogás újul maivá, de sajátos regény is végighúzódik a paradox témajátékok sorozatán.”17 Rákos Lesbia-regénye nem igazodik a filológusok által kialakított Catullus-regényekhez (amennyiben regénynek nevezhetjük a Catullus életének felvázolására s a fennmaradt verseknek a költő egyes életstádiumaiba való besorolására tett kísérleteket.)18
