Irodalmi Szemle, 2000
2000/1-2 - KÖSZÖNTŐ - Szeberényi Zoltán: Lehocky Teréz, a novellista és a prózaíró. Rákos Péter, az európai formátumú tudós
KÖSZÖNTŐ Rákosnak fontos szerepe van abban, hogy a klasszikus magyar írók (pl. Katona, Madách, Jókai, Mikszáth) mellett a modern magyar irodalom képviselői is eljutnak a cseh olvasókhoz. Tevékenysége nyomán Ady Endrétől Illyés Gyuláig, Móricz Zsigmondtól Déry Tiborig számos kiváló alkotó művei olvashatók a legjobb hazai műfordítók tolmácsolásában. A megjelenő művek legtöbbjéhez (mintegy 33 különféle kötethez) Rákos Péter írt elő- vagy utószót, tájékoztató tanulmányt, amely nemcsak a műről és alkotójáról, hanem a magyar irodalom specifikumairól, sajátos értékrendszerérői, a magyar nép történetéről és kultúrájáról is tartalmaz megbízható eligazító ismereteket. Szinte felbecsülhetetlen szolgálatot téve ezzel a magyar kultúrának és a két nép közeledése, kölcsönös megismerése ügyének. Tevékenysége azonban nem merül ki az olvasóközönség széles rétegei tájékoztatásában, maga is kiváló műfordító, mintegy tucatnyi mű csehről magyarra vagy magyarról cseh nyelvre fordítását tudhatja magáénak. Munkásságából kiemelkedik Bóka László stílusigényes regényének, az Alázatosan jelentemnek kongeniális tolmácsolása, továbbá tragikusan elhunyt fiának, Petr Rákosnak cseh nyelvű, széles körben sikert aratott regényének átültetése (Korvina avagy a hollók könyve). Sokat foglalkoztatják az esztétika (s általában a filozófia) és az irodalomelmélet kérdései, az irodalomtudomány módszertani problémái. Elméleti telítettségű tanulmányaiban ezeket a kérdéseket boncolgatja legszívesebben. Gyakori munkatársa a legrangosabb cseh tudományos fórumoknak, főként az Estetika, a Svétová literatúra hasábjain otthonos. Cseh nyelven megjelenő tanulmányaiban is leginkább a cseh tudományos közvéleményt igyekszik informálni a magyar irodalom eseményeiről, eredményeiről. Az ő nevéhez fűződik a cseh nyelvű magyar irodalmi lexikon (Slovník spisovatelú — Madarsko, 1971) és a magyar irodalomelméleti kutatások eredményeinek eddigi leggazdagabb idegen nyelvű bemutatása (Teórie literatúry v zrcadle maďarské literárni vedy 1986). A többnyire cseh nyelven publikált irodalomtörténeti munkásságának jelentős része magyarul is megjelenik, így az egyetemes magyar irodalomtudományt is gazdagítja. Kiemelt kutatási területe a XIX. század második fele és a XX. század magyar irodalma. Számos, a kismonográfia kereteit kitöltő tanulmányt írt Ady költészetéről, Katona Bánk Bánjának szereplőiről, Madáchról, Jókairól, Mikszáthról, Móriczról, eredeti szempontokat és meglátásokat tükröző esszéket Füst Milánról, Karinthy Frigyesről és Ferencről, Németh Lászlóról, Illyés Gyuláról, továbbá napjaink tudományos közvéleményét foglalkoztató különféle elméleti-módszertani kérdésekről. Lenyűgözően sokoldalú és sokrétű tevékenységének egyetlen mozzanatát szokták a hazai magyar irodalmi életben megkérdőjelezni, nehezményezni. Rákos Péter meglehetősen ritkán foglalkozik a (cseh)szlovákiai magyar irodalom és kultúra kérdéseivel. E sajnálatos jelenségnek szubjektív és objektív okai egyaránt lehetnek. A kérdést nincs jogunk feszegetni. Fogadjuk el az ő magyarázatát: „Míg oktatói munkámban elsődlegesen a magyar irodalommal kell foglalkoznom, azon túlmenően elsősorban irodalomelméleti munkák kötnek le: valaha a filozófiától indultam el, s a konkrét irodalomtörténeti
