Irodalmi Szemle, 2000
2000/7-8 - KORTÁRS MAGYAR IRODALOM - Domonkos István: Der springt noch auf! (vers)
KORTÁRS MAGYAR IRODALOM mert szebb mint a tenger: táplál porzott a határ a levegő hasábokra szakadt fölöttem nyöszörögtem s te azt mondtad: ez a gyönyör! azt mondtad: íme az ürgelyuk szebb a kútnál mert életet rejteget tágíts egyet rajta! s mikor félájultan hasra feküdtem azt kiáltottad: avanti, avanti! nicht-hinaus-lehnen! ecco la dolce vita! emlékszel költészet? azt mondtad- íme a csatorna az akác a távoli házak (megtettem úgy a távolból a villanykarók a sínpár a kövek vakondtúrások hangyabolyok nyulak verebek még akkor sem kezdtem el kétkedni benned amikor egy vörös parókás holtan maradt a kezemben feléd fordultam könnyes szemekkel de te azt kiáltottad: ecco la dolce vita! igen költészet az éjszakának is nekirugaszkodtál a gomolygó párafellegeknek fényfoltoknak költészet s most mit tettél elébem? két kiló rozsdás szöget egy kalapácsot és egy üres tyúkketrecet lényemmel etettelek költészet s girhesebb vagy a kiszácsi lónál melyet bámulva egyszer egy pillanatra elfeledtelek koncentráttal foglak etetni költészet kilakoltatlak magamból a puha vérdíványokról a ketrecbe meghizlallak költészet látod ez lett a vége pedig te vagy a megmondhatója hogy még a tyúkszarban is csak téged láttalak a gyomromban lesz a sírod költészet csúnyán elbántunk egymással ez elmúlt tíz év alatt te szögesdrót vagy én meg az üres telek
