Irodalmi Szemle, 2000
2000/1-2 - ANKÉT - Mihályi Molnár László: Áradó idő, Székely kapu ’89, Koszorú mellé, „Szurdokban árnyék”, ...Előtt (vers)
Mihályi Molnár László versei Székely kapu ’89 nézzétek őket az útrakelőket csak féltett álmukat cipelik tovább micsoda kínok perzselik őket micsoda rémes éjszakák odahagynak kertet legelőket utánuk összedől a ház a gondozott fákat aprítják tüzelőnek korsók roppanak a dózer talp alá hová mennek — tán maguk sem tudják mit hagynak el — nem is érzik még hazátlanok a szülői házban hontalanok hol minden ősük élt egy gonosz szellem jár a temetőben árnyékában gyilkos rettegés (utóirat) emitt a múlt amott a remény közötte szögesdrót-gondolat erre a tél még túl kemény s a pusztulás bűze fojtogat
/
