Irodalmi Szemle, 2000
2000/5-6 - HAGYOMÁNY - Gulázsi Aurélia: Az Erdélyi Helikon folyóirat indulásához vezető út (tanulmány)
HAGYOMÁNY Az első folyóiratok, a Magyar Szó és a Tavasz mellett jelentős szerepe van européer jellege miatt Szántó György Aradon megjelenő Periszkóp cím képes revűjének, Franyó Zoltán ugyancsak Aradon megjelenő folyóiratának, a Géniusz-nak, majd az Új Géniusz-nak. Osvát Kálmán marosvásárhelyi rövid életű lapjai elsőként vizsgálnak éles kritikai szemszögből minden szellemi megmozdulást, így az erdélyi kritikai szellem fejlődésén nyomot hagytak. Az irodalmi élet súlypontja, amint a lapalapításokból is kitűnik, először Nagyváradon, majd rövid ideig Marosvásárhelyen volt, s végül Kolozsvárott állandósult. Az irodalmi központ a Napkelet megjelenésével tevődik át Kolozsvárra. Neves szerkesztői Paál Árpád, Ligeti Ernő, Szentimrei Jenő, Kádár Imre ellenére sem tudott életképes maradni, így a Pásztortűz lett az, amely az Erdélyi Helikon megindulásáig az irodalmi élet középpontja lett. A sajátosan liberális színezetű erdélyi konzervatizmust, illetve regionális hagyományokat megszólaltató Pásztortűz 1921-ben az 1915-ben S. Nagy László által megjelent Kolozsvári Szemle című folyóirat (1916-tól Erdélyi Szemle címen) örökébe lépett, s szerkesztője Reményik Sándor lett. Az 1924 és 1929 között a nagy múltú Erdélyi Múzeum című folyóirat örököseként lépett fel az Erdélyi Irodalmi Szemle, mely színvonalas nyelvészeti, irodalom- és művelődéstörténeti tanulmányokat közölt. Történeti szempontból fontos folyóiratok még Sípos Iván Május címmel indított napilap formátumú szépirodalmi újsága, melynek munkatársai között volt több jelentős magyarországi író: Füst Milán, Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső. A nagyszámú lapalapítás (a kisebbségi élet első öt esztendejében 330 folyóirat és lap működött) időszakában nem meglepő, hogy az önképzőkörök is szerkesztenek folyóiratot. Ezek közül csupán érdekességként érdemes megemlíteni a kolozsvári unitárius gimnázium 1921-ben indult Előre című lapját, melynek szerkesztője és megszervezője az a Kemény János volt, aki 1926-ban a marosvécsi Helikon-összejövetelek kezdeményezője volt. Az 1922-ben Benedek Elek szerkesztésében indult Cimbora gyermeklap felbecsülhetetlen jelentősége ifjú tehetségek felkutatása és felkarolása volt. Jelentős szerepet töltött be az irodalmi életben az 1926-ban Dienes László által alapított Korunk folyóirat. A Gaál Gábor szerkesztette Korunk széles körű kritikai tájékkozódást adott, egyformán foglalkozott a szociológia, a közgazdaságtan, a történetírás, a természettudomány, a technika, az irodalom és a művészetek eredményeivel. A napilapok közül az 1880-ban Bartha Miklós alapította Ellenzéket emelném ki nemcsak azért, mert hetenként irodalmi mellékletet is adott, sőt művészdélutánok rendezésével is kivette részét az irodalmi életből, hanem mert az irodalmi rovatot Áprily Lajos vezette, s a lap szerkesztői között szerepelt Kuncz Aladár is. Irodalmi szempontból is jelentős lapok továbbá a Keleti Újság, az Újság, mely utóbbi irodalmi problémák tisztázására ankétot is rendezett. E folyóiratok közvetítették az indító stílusformát az erdélyi irodalomnak, körülöttük alakultak ki a nemzetiségi irodalom első csoportosulásai: a Pásztortűz regionális hagyományokat képviselő íróinak csoportja, a Napkelet „nyugatos” szellemben dolgozó liberális íróköre, a Benedek Elek körül gyülekező székely írók (Nyírő József, Szentimrei Jenő, Tamási Áron) vagy a
