Irodalmi Szemle, 2000
2000/5-6 - NYELV ÉS ÉLET - Szabómihály Gizella: A kétnyelvű iskolai iratok... /terminológiai problémák (értekezés)
NYELV ÉS ÉLET Bár nem lenne semmi jelentésbeli vagy egyéb akadálya, a hagyományra való tekintettel nehezen képzelhető el, hogy az alapiskola helyett az általános iskolá-i használjuk. A középiskolák megnevezése már több problémát is felvet (a gimnázium-ol kivéve). Például a középiskolákról szóló 1991. évi 80. számú törvény 2.-ában felsorolja a szakközépiskola-típusokat, ám egyik szlovák megnevezésében sem szerepel a stredná odborná škola Ennek következtében a magyar tannyelv szakközépiskolák elnevezése változó: kereskedelmi akadémia, leány szakiskola, mezőgazdasági középiskola, építőipari szakközépiskola, középfokú ipariskola. Ezek közül kettővel érdemes foglalkozni: az egyik az akadémia, ez a standard (magyarországi) magyarban (többek között) felsőfokú oktatási intézményt jelöl; a másik pedig a szakiskola, amelynek köznapi jelentése ’növendékeit meghatározott szakmára előkészítő iskola’, a jelenlegi magyarországi oktatási rendszerben azonban a szakiskola a szakmunkásképző iskolához hasonló helyet foglal el, talán a szlovák rendszerbeli učilište elnevezés iskolának lehetne a megfelelője. A szlovák odborné učilište és učilište magyar elnevezésével kapcsolatban az alábbiakat mondhatjuk el: az odborné učilište magyar megfelelőjeként használjuk magyarországi elnevezését, a szakmunkáskéző iskolá-i. Sajátos gondot jelent az učilište kifejezés; ez olyan diákok számára nyújt szakképzést, akik az alapiskolát alacsonyabb osztályban fejezték be, mint a kilencedik osztály, illetve a 9. évfolyamot nem fejezték be sikeresen. Magyar megfelelője talán a szakiskola lehetne (1. fentebb), ez azonban Szlovákiában jelenleg szakközépiskolai típusú iskola elnevezése. Számításba jöhetne még a szakképző iskola, bár ez Magyarországon a szakképzést nyújtó iskolák (szakközépiskola, szakmunkásképző iskola, szakiskola) összefoglaló neve. A szaktanintézet, tanintézet használata szintén kérdéses a fentebb elmondottak miatt. 3.2. A középfokú tanulmányaikat sikeresen befejezett, de felsőoktatási intézménybe jelentkezni nem kívánó diákok mind Magyarországon, mind Szlovákiában szakképesítést vagy második szakképesítést szerezhetnek. Szlovákiában erre az ún. nadstavbové vagy pomaturitné štúdium keretében nyílik lehetőségük. Az elsőre továbbra is használhatjuk a már talán meggyökeresedett szakosító képzés, iskola, tagozat elnevezést, mi legyen azonban a másikkal? Már említettem, hogy Magyarországon nincs speciális neve. Nálunk azonban magyar tannyelvű középiskolák is szerveznek ilyen oktatást, tehát meg kellene neveznünk, én jobb híján ezt találtam ki: érettségit követő szakmai képzés — ez azonban formailag nem legmegfelelőbb. Ha nem ragaszkodunk a szlovák megnevezés motivációjához — ti. ez a fajta oktatás már érettségi vizsgával rendelkező diákokat céloz meg —, hanem abból indulunk ki, hogy egyfajta továbbképzésről van szó, használhatnánk a szakmai továbbképzés/továbbképző oktatás, esetleg a középfokú szakmai továbbképzés/továbbképző oktatás kifejezéseket. Az ún. nadstavbové és a pomaturitné štúdium háromféle lehet: a) zdokonaľovacie (inovačné), b) špecializačné, c) kvalifikačné. Az a) típusú képzése célja a középiskolában szerzett szakmai ismeretek felfrissítése, elmélyítése, továbbfejlesztése, ezért ezt fejlesztő képzés-nek nevezhetnénk. A b) típusú célja egy adott szakterületen belüli specializáció: a diákokat konkrét
