Irodalmi Szemle, 2000
2000/5-6 - KEGYELET - Ordódy Katalin halálára (Szeberényi Zoltán)
Ordódy Katalin halálára dalmi eseményei, a változások nyomán keletkezett feszültségek stb. A belső történések ellenére sem tudatregény A kerekes kút. Inkább lélektani motivációktól átszőtt, aránylag szűkös epikájú, emlékező technikájú, epizodikus szerkezetű regény, amelyben a társadalmi-történelmi háttér csak töredékeiben és igen halványan van jelen. Műfaji kuriózumnak számít Ordódy Katalin életművében a Közjáték Kumadasin (1986) című regénye. Az egzotikus témájú, krimielemekkel dúsított úti- és kalandregény ötvözetének egyéni változatával kísérletezik. Művében minden korábbinál nagyobb szerepet kap a fikció, az írói képzelet és teremtő erő. Egzotikus színterével és valóságanyagával, retroszpektív előadásmódjával, naplórészletek beiktatásával, fordulatos meseszövésével szórakoztató, izgalmas olvasmány. Kulturális, főként földrajzi-etnikai telítettségénél fogva a jó értelemben felfogott lektűrhöz áll legközelebb, így az igényes ismeretterjesztés feladatát is elláthatja. Epikai alapszituációja gyakorlott mesélő- re vall. Egy fiatal régész zavartalan kulturális élményeket ígérő törökországi tanulmányútja veszélyes és kellemetlen eseményekbe torkollik, s a hagyományos eszközökkel építkező regény fokozatosan a bűnügyi történetek konvencióit ölti magára. Ez az átlényegülés, különösen a zárófejezetekben, gyengíti a mű egységét, művészi színvonalát. Már ebben a regényben is bőven kamatoztatja az írónő törökországi ismereteit, szenvedélyes vonzódását az egzotikus táj és népe iránt. Számos törökországi vándorlásának élményanyagát, gazdag történeti-etnikai ismereteit, nyelvtudását stb. azonban útleíró könyvében gyümölcsözteti maradéktalanul. A Mediterrán széllel (1987) címen megjelent tetszetős kivitelű könyv nem szokványos útirajz, inkább ihletett vallomás egy szenvedély természetrajzáról, levonható tanulságairól. Ordódy egy bennszülött jártasságával fedezi fel az olvasó szeme előtt Törökországot, így nemcsak érdekfeszítő olvasmányélményben, de szakszerű tájékoztatásban is részesül. Az írónő sokoldalúságát, sokáig megőrzött kísérletező kedvét bizonyítja, hogy megpróbálkozott új, szokatlan színekkel tarkítani az amúgy is igen változatos műfaji palettáját. Még a nyolcvanas években írt egy tudományosfantasztikus regényt, egy valódi sci-fit Botrány a XXII. században címen. Hazai kiadó azonban nem vállalkozott a kiadására. Végül a rendszerváltás után, a kilencvenes években látott napvilágot egy magyarországi kiadó jóvoltából. Ez a legkevésbé ismert műve Ordódy Katalinnak, számottevő hazai terjesztésére nem került sor, csupán néhány példány került boltjainkba. így gyér olvasói visszhangot keltett, a kritikusok figyelmét is elkerülte, pedig figyelemre méltó teljesítményt jelent a maga műfajában. Ugyanúgy, mint a Kulcs és kard (1991) című történelmi tematikájú lányregénye, melynek megszületésében a szülőföld iránti szeretet és az ifjúkor nosztalgiája egyformán szerepet kapott. Babérkának, egy „tündéri” kislánynak idillikus története bontakozik ki a Rákóczi-szabadságharc díszletei között. A hangsúly a történetre, s nem a történelemre esik, a műfaj követelményei szerint. A „szórakoztatni és nevelni” szándéka szülte ezt a művet, akárcsak utolsó regényét, a Dórát (1994), melyet az Uj Szó felkérésére írt, s amelyben egy fiatal lányanya viszontagságait, boldogságkeresését rajzolja meg fordulatos történet keretében.
