Irodalmi Szemle, 2000
2000/5-6 - KORTÁRS MAGYAR ÍRÓK - Cselényi László: Elfelejtett írók? (Tersánszky Józsi Jenő, Déry Tibor. Szabó Lőrinc, Tamási Áron, Kodolányi János, Szabó Pál, Bibó István (miniportré)
Kortárs magyar írók című elbeszélés. Mindezek ellenére a Kakuk Marci mellett Tersánszky legnevezetesebb munkája az 1936-os Legenda a nyúlpaprikásról című kisregény, melyet sokan szerzőnk legkülönb írásának tartanak. Számos kritikusa közül pedig idézzük mind helyett a leghíresebbet, Ady Endrét: „Egy kicsit útmutatás e regényke a Háborúban tallózóknak, nem a remek, nem a teljes írás, de tudatos íróé, aki talpra esik, s akinek egy kis Háború nem a világ. Engem felbátorított, pedig nyilván más az én lelkem útja, sorsa s a mondanivalómnak nemkülönben. Mégis: ez a »föl a fejjel*, ha gránát vagy téboly fogja mindjárt leszedni — ez szép és a Tersánszky regénye is.” Déry Tibor „Olvasóimat arra kérem — ha figyelmükre árdemesítik e könyvet —, ne mérjék szűkre az olvasásra szánt időt” — ezzel a kéréssel fordul az író hatalmas regénye, a Befejezetlen mondat olvasóihoz. Amikor 1938-ban, négyévi munka után, elkészült a regény, Illyés Gyula írt róla a Nyugatban. „Túlságosan is jól sikerült ahhoz, hogy nyomdába kerülhessen” — mondta keserűen. S a regény még nyolc évig, 1946-ig várta a megjelenést. A Befejezetlen mondat a huszadik századi magyar nagyepika páratlan gazdagságú, a maga nemében egyedülálló alkotása. Azzá teszi az a nagy ívű, teljességre törekvő társadalmi körkép, amelyet a harmincas évek Magyarországáról ad, s amely a maga megrázó hitelességével, a centrális problémák középpontba állításával messze kiemelkedik a kor prózairodalmából” — írja Gyertyán Ervin a Déry-regény filmváltozatával kapcsolatban. Mert a nehézsúlyú Déry-olvasmányokból végül is népszerű filmek készültek. A Fábry-ké- szítette 141 perc a Befejezetlen mondatból\ s Makk Károly remeke, a Szerelem. Hosszú volt persze az út, melyet a szerző szürrealista kezdeteitől (A felhőállatok, versek), Az óriáscsecsemő (dráma), A kéthangú kiáltás (kisregény), a nagyrealista regényeken (Felelet; A kiközösítő), ötvenhaton s az ezt követő börtönéveken át megtett az utolsó évek nagy irodalmi (G.A. úr X-ben, ítélet nincs, Képzelt riport egy amerikai pop-fesztiválról) és filmsikeréig megtett. S mára, sajnos, szinte teljesen kiesett a köztudatból, ha benne van egyáltalán, akkor azt csakis a Képzelt riport musical-változatának, s a filmeknek, főleg a Makk-féle Szerelemnek köszönheti. Miért olyan felejthetetlen ez a Szerelem? Próbáljuk megválaszolni! L Az irodalmi nyersanyag. Déry nem is egy, hanem két novellájának-kisre- gényének az ötvözete. Az író öregkorának szinte valamennyi írása remekmű, mégsem csak ebben rejlik a siker titka. Makk nagy fogása, hogy két novellát, s éppen ezt a kettőt (Két asszony, Szerelem) kötötte egybe, s ezzel már meg is van a válasz az első kérdésre. 2 A mű (a novellák, a film) mély problematikája. Itt nemcsak egyéni tragédiákról van szó, hanem a történelemről és az igazságról. Az ötvenes évek jogsértéseiről, a nemzetközi és a magyar munkásmozgalom tragédiájáról. Ettől persze még lehetne rossz is a mű, példát rá Az anyától Az ifjú gárdán át Az acélt megedzikig számtalant említhetnénk. A lényeg: a téma feldolgozásának a
