Irodalmi Szemle, 2000
2000/3-4 - TUDOMÁNY - Weinwurm Bence: A kassai Articuli Communitatis Electae egy XVI. századi magyarországi változata (tanulmány)
TUDOMÁNY Kassa Magyarország második legnagyobb és legjelentősebb városa volt Buda után, bizonyos termékek kereskedelmének terén — bőr, egyes ásványi anyagok és szövet — pedig meg is előzte a királyi fővárost. Vizkelety András szerint, aki tanulmányában figyelembe vette Hebenstreyt személyiségét is, arra a következtetésre jutott, hogy 1402 és 1444 tulajdonképpen két Hebenstreyt élt Kassán, apa és fia. Az idősebb Hebenstreytnek mindenképpen rendelkeznie kellett némi jogi ismerettel, fia pedig valószínűleg apja örökébe léphetett, mikor elfoglalta a tisztséget.4 Ha elfogadjuk a következő érvelést, és feltesszük, hogy 1404-ben Hebenstreyt negyven év körül járhatott, akkor beláthatjuk, hogy 1444-ben egy nyolcvanesztendős aggastyán utazott Zsigmond császárhoz Bázelbe. Ám a kassai levéltári adatok szerint 1444 után már nem élt Hebenstreyt nevű ember a városban, s ez legalábbis kétségessé teszi az apa-fiú hipotézist, hiszen ez mindenképpen nyomot hagyott volna a város számadás- és adókönyveiben. Maria Tischler egyebek mellett azt is megjegyzi Hebenstreytről, hogy tevékenyen részt vett a kassai takácsipar fellendítésében is, hiszen ezen a téren szükség volt valakire, aki ismerte a bécsi példákat, a kassai takácscéh megalapítása ugyanis erősen bécsi példákra támaszkodik.5 Hebenstreyt személyének és korának megismeréséhez mindenekelőtt szükséges látnunk, hogy előtte kik viseltek tisztséget Kassa városában. Stoyan Jakab, akit a szerző az Articuli Communitatisban is említ, már 1377-ben is bíró volt, s az idők folyamán többször is betöltötte ezt a posztot. Véleményem szerint Stoyan az Articuli Communitatis keletkezése után már nem sokáig volt bíró.6 A magyarországi könyvtári források alapján 1391-ben Nicolaus Knol volt a kassai bíró7, akit azonban a következő évben már ismét mint egyszerű polgárt említi Zsigmond király egyik oklevele.8 Nicolaus Knol személye azért is érdekes adalék, mert a Cnol-Knol család több tagja is felelős tisztet töltött be Kassán, akár mint bíró, küldött vagy jegyző, s ezt számtalan oklevél és a város könyvei is bizonyítják. 1393-ban ismét Stoyan — minden bizonnyal Jakab — volt a kassai bíró, az oklevél azonban csak „Stoyan iudex”-ként említi.9 Egy évre rá ismét mint egykori bírót tisztelhetjük, amikor is birtokot vásárolt a városban.10 A levéltári forrásokban időrendi sorrendben itt következik az Articuli Communitatis keletkezése, amikor — mint tudjuk — Hebenstreyt már a város jegyzője, Stoyan Jakab pedig a város bírája volt. 1405-ben Ladislaus Knoblawchot választották bíróvá, akinek a következő évben is bizalmat szavazott a város.11 A magyarországi okleveles forrásokban ettől az időponttól 1444-ig senki mást nem találunk mint kassai bírót csak Hanns Hebenstreytet, ám kevéssé valószínű, hogy több mint harminc esztendőn keresztül megszakítás nélkül viselte volna ezt a tisztséget. Az is alátámasztani látszik ezt a teóriát, hogy első bírói említése csak 1433-ból származik, amikor is Bázelbe utazott Zsigmond császárhoz, hogy néhány privilégiumot nyerjen a város számára. Ennek értelmében a városi tanács jóváhagyása nélkül egyetlen kassai polgárt sem lehetett háborúba vonni vagy háborúban való részvételre kötelezni. Zsigmond 1435-ös nagy szabadságlevele mint „providus et circumspectus vir”-ről emlékezik meg Hebenstreytről.12 Utoljára 1444-ben említi őt, mint Kassa bíráját, akit minden bizonnyal időközben többször is újraválasztottak. 1446-ban
