Irodalmi Szemle, 2000
2000/3-4 - TUDOMÁNY - Weinwurm Bence: A kassai Articuli Communitatis Electae egy XVI. századi magyarországi változata (tanulmány)
TUDOMÁNY 2 HANNS HEBENSTREYT Mintegy negyven éven keresztül találkozhatunk vele Kassa városának jog- és városkönyveiben, különféle oklevelekben. Mindeddig azonban senkinek sem sikerült rekonstruálnia, ki is volt ez az ember, mi vitte rá arra, hogy városi szabálykönyvet — Demkó szerint „hatósági szabályzatot” — írjon a városi tanács számára. Nem csoda ugyanakkor, hogy ennek a férfinak a neve hosszú időn keresztül fennmaradt a Felvidéken, ha meggondoljuk: a kor politikai bizonytalansága, másfelől pedig a királytól kapott privilégiumok, kereskedelmi jogok és az általános gazdasági felvirágzás szükségessé tette, egy fontos várost művelt emberek igazgassanak. Szinte kivételesnek számít az is, hogy egy jegyző neve maradjon fenn írásos emlékben, erre máshol nem találunk példát. Még a városkönyvek és számadáskönyvek sem tesznek említést egyetlen esetben sem a testületek jegyzőiről, csak a bírákról. A Johannes Hebenstreyt név először 1402-ben a „Liber Civitati Maior”-ban bukkan fel, amikor is Hebenstreyt ingatlant vásárolt Kassán. A traktátus szerint 1404-ben pedig már a város jegyzője volt.2 1413-ban Andreas Láng kassai polgár házat vett Hebenstreyttől.3 Tíz évvel később mint Kassa város címerének kieszközlője szerepel a város almanachjában, a számadáskönyvek tanúsága szerint pedig 1431-ben bíró is volt, 1433-ban Bázelbe utazott, ahol a magyar követséget fogadta Zsigmond magyar király, német-római császár, hogy kiváltságokat adjon a városnak. Hebenstreyt nevéhez fűződik többek közt a város azon kiváltsága, hogy polgárait a falakon kívüli hadi cselekményekre kötelezni nem lehetett. Utolsó írásos említése 1444-ből származik, amikor ismét Kassa bírájává választották. Érdekes módon az 1444-es bejegyzés után Kassa városában soha többet nem fordult elő a Hebenstreyt mint családnév. Maria Tischler, aki évekig volt a kassai levéltár munkatársa, megállapította, hogy 1417-ben élt még egy Hebenstreyt nevű ember a városban, aki szintén hivatali tisztet töltött be. Származásáról keveset tudunk, s csak indirekt bizonyítékaink vannak arra, hogy minden bizonnyal Nürnbergben vagy annak környékén született. Maria Tischler kutatásai alapján megállapítható, hogy a Hebenstreyt név elsősorban Dél-Németországban és Ausztria egyes területein fordul elő gyakran, főként pedig Nürnbergben. Maria Tischler szerint az a Hanns Hebenstreyt, aki 1397 és 1400 között szerepel a nürnbergi adólajstromban, azonos a kassai Hebenstreyt- tel. Mindezt az a feltevés is alátámaszthatja, hogy a Zsigmond király korában harmincadispánként szolgáló Nürnberi Márk, aki maga szintén — nevéből is kitűnik — nürnbergi származású volt, szoros kapcsolatot tartott fenn Hebenstreyttel. Márk és Hebenstreyt, mint magas rangú királyi és városi hivatalnokok részt vettek az 1405-ben Debrecenben megtartott nem hivatalos „polgári országgyűlésen”, ahol az uralkodó a szabad királyi városok privilégiumairól szóló dekrétumot adott ki. Mindez megvilágíthatja annak okát is, miért jött Hebenstreyt Magyarországra. A harmincadispánnak minden bizonnyal szüksége lehetett olyan megbízható, jogértő és művelt hazája fiára, akivel meg tudta valósítani célkitűzéseit, végre tudta hajtani a királytól kapott feladatokat. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a XIV—XV. század fordulóján
