Irodalmi Szemle, 2000
2000/3-4 - MÁRAI SÁNDOR MŰVEIBŐL - Török Elemér: Vers két változatban a harmadik évezred hajnalán...; Eppur si mouve... (vers)
Török Elemér Micsoda idők, Uramisten!... Nyüzsögnek, úsznak ma is jobbra, balra... Nekik zavaros a jó, nem az, ami magasba emel... Számukra nincs szégyellnivaló... Elvéből semmit fel nem adva: maradt azért pár igaz barát, s ki így, ki úgy, folytatja tovább reménykedve szélmalomharcát... Mert tudják: semminél az is több, s hogy nem lehet az ember szabad, ameddig a tisztesség vétek, s a becstelenség erény marad... 2000. 98. Eppur si mouve... Rád kopog óvón az öregség, bajszod, majdani sírod csokra, szürkülő pamacsként lóg az álladra, beárnyékolja a félelem kiszolgáltatott életed, arcodra keserű mosoly dermed, alázzák folyton az embert benned... Jajául nyelvedről, mint már annyiszor égre pipacsló remény-sikoly... Félő, egész életed kevés arra, hogy befogadjanak s megértsenek: neked se kell több, mint másnak...
