Irodalmi Szemle, 2000
2000/3-4 - MÁRAI SÁNDOR MŰVEIBŐL - Sértődött vers
Márai Sándor műveiből Vérszomjas, mint a keselyű S mint a bűn, olyan keserű Elfedem arcomon setét Korommal isten kézjegyét S nem lesz nekem engesztelés Többé a tiszta, éles ész A hét főbűn lesz iparom Megsértett valami barom Mikor? Hol? Nem emlékezem Szöggel verték át két kezem Spongyát csókoltam szív helyett S ittam epét és ecetet Megsértve lógok itt, dagadt Szemmel a véres nap alatt Nem mondom: aranyház, titok — Halálra sértve ordítok Miért? Miért? Miért? Miért? Miért? Nem állok már jót senkiért S ki volt? Miért? Mikor? Minek? Nem adtál választ senkinek Felelj most, Isten! Már elég A kínból és reped az ég Asszonyt is küldtél vigaszul Ő is megsértett pimaszul Nem mondom: választott edény — Szívem hideg, szájam kemény S mint ki tönkrement hirtelen Elkezdem egész meztelen
