Irodalmi Szemle, 1999
1999/11-12 - HORIZONT - Gáspár Tibor: Háromszázötven éves a komáromi gimnázium (publicisztika)
Háromszázötven éves a komáromi gimnázium stílusú épület, majd 1908 tavaszán elkészültek a belső és díszítő munkák, nyáron berendezték, 1908. szeptember 8-án pedig ünnepélyesen átadták rendeltetésének. Az első világháború kitörése után 1200 katonát szállásoltak el iskolánkban, majd katonai kórházzá alakították át, és 1914. szeptember 4-én meg is érkeztek az első sebesültek, akiknek lelki gondozását segítették a tanári kar tagjai is. A háborús helyzet ellenére, ugyan nem a gimnázium épületében, hanem a város más helyiségeiben 1914. szeptember 17-én megkezdődött a tanítás. A katonaság 1915 novemberében kiürítette és visszaadta a tanügyi hatóságoknak iskolánk épületét, így aztán annak rendbe hozása után 1916 februárjában már itt folytatódott az oktatói és nevelői munka. Az első világháború befejezése után 1919. január 10-én vonultak be a csehszlovák csapatok Komáromba, de ez a történelmi esemény egyelőre komolyabb változást nem jelentett intézetünk életében. A gimnáziumi értesítő 1919 júniusában még ezt írta: „A VKM 92072/1918 sz. rendeletéből a Budapest-vidéki tankerülethez tartozunk.” A tanítási terv tehát még magyar, az értesítő csupán egy mondatban utal a bekövetkezett eseményekre: „Szorgalom, tanulmányi előmenetel, magaviselet tekintetében, ha nem is nagymértékben, de mégis kedvezőtlen hatással voltak tanítványainkra a háború és annak befejezése után történt változások.” A trianoni békediktátum napján, 1920. június 4-én jelent meg először a csehszlovák főigazgató intézetünkben, majd június 9-én összehívta a tantestületet és azt követelte, hogy egy óra múlva tegyék le a hűségesküt, mert ha nem, akkor az iskolát becsukják, a diákságot pedig bizonyítvány nélkül szélnek eresztik. A tanárok hiába tiltakoztak, hogy ilyen életbevágó fontos kérdésben Pannonhalmához kell fordulniuk utasításért, a főigazgató nem egyezett bele. A tantestület tagjai növendékeik érdekében végül is kénytelenek voltak engedni és letették a fogadalmat, vállalták a megaláztatást. A hűségeskü letétele után tovább folytak a támadások, és 1920. július 8-i dátummal a minisztérium valóságos vádiratot állított össze Mórocz Emílián igazgató és tantestülete ellen. Elítélik az igazgatót, hogy mind ez ideig a magyar tantervek szerint folyt a tanítás és a tanárok nem élnek kizárólag a hivatásuknak, hanem politikai tevékenységet fejtenek ki, az állammal szemben is ellenségesen viselkednek. Mórocz Emílián a minisztériumnak küldött válaszában visszautasította a vádakat, legfőbb érve az volt, hogy a béke aláírásáig Komárom nem tartozott a Csehszlovák Köztársasághoz, így joggal tanítottak a magyar tantervek szerint. Minden józan érv azonban hiábavaló volt, mert az állandó nyomás hatására Mórocz Emílián kénytelen volt lemondani, és 1921. február 3-án a főapát Gidró Bonifácot nevezte ki igazgatónak, aki 1939-ig állt az intézet élén. A csehszlovák tanterv bevezetésére 1921 januárjában került sor, amely szerint a magyar gimnáziumokban az összes tantárgyat magyarul tanították, a szlovák nyelv óraszáma az egyes osztályokban heti 4 óra volt. Ekkor azonban a felvidéki és kárpátaljai 63 magyar középiskolából már csak 8 maradt meg, ebből 3 önálló — Komárom, Ipolyság, Beregszász —, a többi (Pozsony, Érsekújvár, Losonc, Rimaszombat, Kassa) pedig párhuzamosan működött a
