Irodalmi Szemle, 1999
1999/9-10 - Hódi Sándor: Háborús napló (regényrészlet)
Hódi Sándor zsombék. Az ornitológusunkat, aki ritka madárfajt fényképezett a Tisza-parton, bekísérték, kifaggatták, a filmet kiszedték a gépéből. Sikerült olyan tökéllyel álcázni a védelmi rendszert, hogy akárhova dobjon is bombát a NATO, mindenütt katonai célpontot talál el. AZ ELSŐ SOKKHATÁS A hajnali hírekben közölték, hogy Belgrádban találat érte a szerb és a jugoszláv belügyminisztérium épületét, s mind a kettő lángokban áll. A BBC-től átvett felvételeket a szerb tévé többször bemutatja. A hír izgalomban tartja az embereket. Elsősorban a magyarokat, a szerbek inkább riadtak és rendkívül gondterheltek. Piaci nap van, jól szemügyre lehet vételezni a szembejövőket. Szerb ismerőseink a szokásostól eltérően a földre szegezik tekintetüket, és alig köszönnek. Csak biccentenek a fejükkel. Ilyen megrendültnek és magukba roskadtnak még sosem láttam őket. A szerbekkel ellentétben a magyarok keresik egymás tekintetét, csoportokba verődnek, beszélgetnek. Tudatában vannak, hogy valami fontos történt, ami a szerbeket mélyen érinti. A két nép pillanatnyi lelkiállapota tökéletesen eltér egymástól. Hiszen annak, hogy a Belgrád szívében levő belügyminisztérium lángokban áll, szimbolikus jelentősége van. Az eddig önmagát sérthetetlennek hitt nép lelke súlyos sebet kapott. A szerbek megrendültek. Még korán van, nem volt idejük a megrendítő hírt feldolgozni. Még nincs az arcukon maszk, így tisztán kivehető rajta a döbbenet és a félelem. De azért nem ellenségesek a magyarokkal szemben. MEGTÖRT A VARÁZSLAT Vége annak az illúziónak, hogy a NATO a magyarok által lakott területeket nem bombázza. A reggeli hírekből hallottuk, hogy az éjszaka Szabadka melletti laktanyákat bombázták. Már ezelőtt néhány nappal is szárnyra kelt ez a hír, de akkor még rémhírnek bizonyult. Mára valós hírré vált. Ami azt jelenti, hogy előbb vagy utóbb minden lehetséges katonai célpontot bombázni fognak, feltéve, hogy a szerbek nem adják be a derekukat. Érdekes, hogy a belgrádi tévé ma reggel azonnal beszámolt Szabadka bombázásáról, már riportot is készítettek az egyik közeli lakóval. Lám, a NATO senkit sem kímél, ezt a többnemzetiségű városrészt is bombázza, ahol a szerbeken kívül magyarok és bunyevácok is laknak. Arról persze egy szó sem esett, hogy a NATO közeli kaszárnyákat és a rádiólokátorokat vette célba. * * * GYŐZÖTT A SZERB IGAZSÁG Reggel pontosan hatkor menetrendszerűen megszólalnak a légiveszély megszűntét jelző szirénák. — Szerbia dolgos népe, munkára! — szólok a feleségemnek, aki még aludni próbál. — Nézzük, mi történt az éjszaka? — mondom, és bekapcsolom a tévét. Az a csatorna, ahol az egyetlen igaz és hiteles állami tévéadót szoktuk nézni, fekete, mint a szurok.
