Irodalmi Szemle, 1999

1999/9-10 - Gál Sándor: A legnagyobb törpe 2. (Történelmi kabaré)

Gál Sándor

hogy segítsék a mi győzelmünket meg persze a magukét is. Tovariš Guszáknak az a véleménye, hogy ők nyelvjárásostul-mindenestül otthon maradnak, legfeljebb a magyaroktól való megszabadulást szorgalmazzák. Da... Egész érdekesen alakul a helyzet.

EDUARD Teljes mértékben osztom az Ön véleményét, generalisszimusz. Mindazonáltal a Csehszlovák—Lengyel Konföderáció olyan új elem az európai politikában, amely ismét Prágára irányítja majd a nagyhatalmak figyelmét...

JOSZIF V.: Mint harmincnyolcban, ugye? Tudja, mennyi gondom származott nekem abból, hogy Ön harc nélkül elszelelt?! Pedig ott volt az egész erődítményrendszere, amelyet Švejk javaslatára építettek fel... Feladni egy ilyen erősséget puskalövés nélkül... Micsoda felelőtlenség! De én most elmegyek Berlinbe, talán Budapestre is, pedig nem szeretek úgy turistáskodni, mint Őfelsége miniszterelnöke...

EDUARD: Prágában nagy felvonulással tisztelnénk meg, ha ellátogatna hozzánk.

JOSZIF V.: Da... Erről jut eszembe, az Önök Anna-Bázisa, s a Kargó. Elvárom, hogy az egészet visszacsinálják. Mindent vissza! Aranyat, ezüstöt, s más egyebeket, cakpakk...

EDUARD Generalisszimusz! A gőzekéket s a drótkötélpályát nem lehet visszaszállítani. Az egészet megette már a rozsda. Nem is tudom, miért bajlódtunk velük annyit annak idején.

JOSZIF V.: És a kapcahegyek? Az smafu? Negyvenkettő telén több ezer vöröskatonánknak fagyott le a lába a Volgánál és a Don-kanyarban, mert Önök az egész kapcautánpótlást eltulajdonították, s végül a németek kezére juttatták, akik értelemszerűen még most is a szovjet-orosz kapcákban harcolnak ellenünk.

EDUARD: Elismerem a teljes kapcahiányt, és sajnálom. Kárpótlásként esetleg fölajánlhatom a ligetes Kárpátalját...

JOSZIF V.: Elfogadom. Lesz közös határ.

EDUARD Ellenben sokat segíthetne rajtunk, ha hozzájárulna a magyarok transzférjához. Azt is szívesen venném, ha megosztaná velünk a krími tatárok transzférjának a tapasztalatait.

JOSZIF V.: Ennek semmi akadálya; az ilyen tapasztalatok nem képezik hadititok tárgyát. De csak ha az arany és az ezüst záros határidőn belül megérkezik Moszkvába.

EDUARD Ilyen zivataros időkben felelősséggel nem adhatok pontos dátumot. Annyit azonban megígérhetek, hogy mihelyt a vészteli zivataros felhők elvonulnak, teljesíteni fogjuk az Ön óhaját.

JOSZIF V.: Micsoda lírai emelkedettség... De ami a lényeget illeti: amit Ön nem tehet meg, azt megtehetem én. Tehát 1945. május 9-én történik meg az átvétel Prágában. A biztonság kedvéért odavezényelek néhány száz T-34-es járművet, megfelelő gyalogkísérettel.

EDUARD: Hát ez nagyszerű, generalisszimusz! Magam is úgy hiszem, hogy orgonavirágzás idején gyönyörű megérkezni az arany Prágába... Tele lesz a Václav tér békegalambokkal, és mindenki a győzelmi himnuszt énekli majd. És a Szulikót! Gyönyörű lesz...