Irodalmi Szemle, 1999
1999/7-8 - HAGYOMÁNY - Gál Éva: Kelet és Nyugat között (Neubauer Pál élete és munkássága (tanulmány))
HAGYOMÁNY rú közötti kaotikus Európa bontakozik ki. Az egyén és tömeg, régi és új eszmék ütközéséről van szó. „Ebben a megkergült világban az Egészért folyt a harc — az egyednek nem lehetett súlya. Ebben Stüsszer sem különbözött kortársaitól, s osztotta azokat a nézeteket, amelyek egy nap vagy egy ember fontosságáról vallottak. Minden nap híd, mely a következő naphoz vezet, minden ember kő, mely a jövő épületének alapja.”13 Ez az eszme, ami miatt a regény megszületett. A jövő megépítésének lehetőségei bontakoznak ki a szemünk előtt. Nem az egyénen van a hangsúly. Talán ezért nem érzünk a regény végére változást Stüsszer Mátyáson. Mintha fiatalságának felkavaró élményei, a kor, melybe beleszületett, a muszályból vállalt szerepek, nem érintették volna meg. Furcsa ez még akkor is, ha a „Mi közöm hozzá?” kérdésével állandóan elutasítja a kor kihívásait magától. Hiszen a művész lelke sokkal fogékonyabb a társadalom, a korszellem változásaira. Stüsszer Mátyás élete csupán indok, kiindulópont, egy vezérfonal az elbeszélő számára, hogy elmesélje, bemutassa az első világháború után feje tetejére állított világot. Ez a véleménye Kozocsa Sándornak, aki így ír erről könyvszemléjében: „Nagy regényében korunk zűrzavaros életét akarta szimbolizálni egy ember pályájának irányvonalában.”14 Érdekes megállapítása van a regény felépítésével kapcsolatban Ernst Istvánnak, mellyel teljesen egyetértek: „A stílus és ábrázolásbeli különcködés néha annyira elragadja a szerzőt, oly távol viszi a mai ember érdeklődésétől, hogy beleesik a legnagyobb hibába, amit regényíró elkövethet: unalmassá válik. Másutt viszont hátborzongató, rémregény jelleget ölt a könyv.”15 A regény során több mozaikszerű elemmel találkozunk. Stüsszer életét harmincadik életéve előtt egyáltalán nem ismerjük. Van ezáltal egypár figura, akinek megjelenése a regényben furcsa, mivel a regény világában semmilyen szinten nem voltak jelen. Gondolok itt Malten doktorra, vagy Horst Gerickre, akik mint régi barátok jelennek meg. A barátság előzményei, Stüsszerhez való addigi viszonyuk hiányzik a regény eseménysorából. A regény cselekménye ily módon hiányos. Hasonló a helyzet Koloszovval is, akihez Rómában fordul segítségért a főhős. A mozaikjelleget erősíti, hogy Stüsszer helyszínváltoztatásairól (pl. hogyan jut Berlinből Moszkvába vagy Berlinből Rómába) nem kapunk tudósítást. Utazást csak vonaton vagy repülőn látunk. Egyéb utazási eszközről nem tudunk. A vonatot és a repülőt felfoghatjuk szimbólumként. A modern kor gépei, melyek világrészeket képesek összeközni. A helyszínváltoztatásokról nem tudva a regény a homályosság felé mozdul el. Kitöltetlen helyek kerülnek bele, amit az olvasó kénytelen maga összekapcsolni. Neubauer regényében az elhomályosítás mellett a hitelesítés módozataival is találkozunk. Könyvében több konkrét személy is szerepel: Lenin, Dzsugasvili, valamint a Jerzsinszki család, mely valóban létező orosz család. A valódi, létező szereplők mellé fiktív, kitalált alakokat állít: Hellmont, Stüsszer, Lo, Werner, stb. A hitelesítés és az elbizonytalanítás egymással merőben ellentétes írói módszer. A kettő együttes használata elbizonytalanít, nem tudjuk eldönteni, igazat, hiteleset olvasunk-e vagy fikció az egész Neubauer ebben a regényben a kérdést még nyitva hagyja.
