Irodalmi Szemle, 1999
1999/7-8 - HAGYOMÁNY - Gál Éva: Kelet és Nyugat között (Neubauer Pál élete és munkássága (tanulmány))
HAGYOMÁNY férjét. Sőt, Rómában saját identitásáról is le kell mondania. Egy másik személy bőrébe kell bújnia, akit nem ismer, aki valószínűleg csupán fantom. Eric Sommerként Stüsszer tulajdonképpen megkettőződik. Mintha Neubauer mindezzel még nem érné be. Stüsszert a regény elején így mutatja be: „Nagyon ritkán esett meg, hogy Stüsszer hátranézett. A testi mozgás közben sem tette ezt, és nem nézett hátra emlékeiben sem. Csak néha, nagyon ritkán, valami sötét kényszerből.”11 Mátyás mindig előre szeret nézni, de életét egy idő óta a múlt eseményei irányítják. Ebből a kettősségből, saját énje és a felvett, rákényszerített szerepekből, természetes előrehaladása az életben és a lendületét állandóan megtörő kényszerű visszapillantás gyötrelmeiből tör ki, amikor felszáll a vonatra. Ennyiből is látható, hogy fordulatos cselekménysorral találkozik az olvasó. A fő szál rengeteg apró történettel, mellékszállal dúsított. A legizgalmasabb Fanja és Werner szerelmi története, drámába illő sorsuk. A szerelmeseket utoléri büntetésük Jerzsinszki herceg haláláért. Fanját Werner szeme láttára erőszakolják meg a katonák. Fanjának ez a büntetése, mert apja gyilkosába szerelmes. Szerelmük, a „büntetés” jelenetei finom lélekrajzzal vannak ábrázolva. Hasonlóan érdekes a bolond orosznak, Taraszovnak, néma hegedűjátéka, vagy a két zsidó fiú, a Lewy fivérek története. Megdöbbentő Lenin teste újramumifikálá- sának elbeszélése. A fordulatos történet mellett terjedelmes filozofikus részeket találunk, melyek megakasztják a regény folyamatosságát. Olyan érzésünk van, mintha a regény fonalát eszmefilozófiai traktátusok szakítanák meg újra és újra. Mintha az író arra törekedne, hogy a korabeli összes szellemi irányzatot teljes kavargásában bemutassa. A mai olvasó számára a legérdekesebb és a regényben legjobban kidolgozott az inflációelmélet. Löwengaard bankár fejti ki ezt az elméletet egy titkos megbeszélésen, ahol az orosz nemesség tőkéjét igyekszik megnyerni a maga számára. Elmélete világhatalmi tervet rejt magában. Európában addig nem lehet béke, míg Oroszországban helyre nem áll a régi rend. Csak a békés, régi Európa veheti fel a versenyt Amerikával, hacsak nem akar Európa Amerika rabszolgájává lenni. Mindezt Lenin elméletének magyarázatába burkolja. Lenin Istent és az aranyat egyszerre akarja eltörölni az emberek hitvilágából. Löwengaard szerint a pénzt, az aranyat nem lehet elvenni az emberektől. Ha Istent elveszik, helyébe az arany lép, és az aranyat fogják fétisként tisztelni. Ha ez is tiltva lesz, hát titokban fogják tartani, és dugdosni' fogják. „Azt mondom, Isten és arany kezdettől fogva egy és oszthatatlan. Most, ebben a században az emberek az aranyat fogják imádni. S ahogy az isteneket és az Istent a frigyládában féltve őrizték, ugyanígy fogják most az aranyat az új katakombákban, a bankok trezorjában fogva tartani és őriztetni.”12 Új értékrend alakul ki az első világháború után, aminek a csúcsán a pénz áll. Az emberek mintha kiábrándultak volna Istenből, jóságából, mindenhatóságából. Nem kell olyan isten, aki megengedte a háború borzalmait. Az elméletek kavalkádjából, az egyéni sorsok tragédiájából a két világhábo
