Irodalmi Szemle, 1999

1999/7-8 - ÉLŐ MÚLT - Molnár Imre: „Ady lett életem örökös kísérője...” Boross Zoltán vallomása életéről (beszélgetés)

ÉLŐ MÚL!

Visszatérve a Sarlóhoz, voltak közöttünk olyan mozgalmi társak is, akik szélső baloldalra, pártvonalra helyezkedtek. Ez magánügyük volt, és nem volt a Sarló egyetemes ügye, pláne nem felvidéki ügy. A Sarló kongresszusa 1931-ben egy záró akkordja volt a mozgalomnak. Ami azután jött, az egészen szűk körű kis résznek az intellektuális ügye volt, amiben a mozgalomnak a 70%-a már nem vett részt. Én sem, mert 1930. októberében bevonultam katonának. Két évig voltam katona, és leszerelve foglalkozás után kellett nézni. A mozgalmi élet számomra ezzel befejeződött.

* És mi lett a többiekkel, a 70%-kal?

— Ezek részben a Prohászka Körbe, részben a Magyar Munkaközösségbe mentek át, és azok, akik elkötelezetten baloldaliak voltak, a Tűz, és az Indulás elnevezésű csoportnál helyezkedtek el, majd ezt követően Az Út, és a jól szerkesztett Magyar Nap szerkesztőgárdájában ténykedtek erősen kisebbségpolitikai érdekeltséggel. Ezek kicsi csoportok voltak, szemben a prohászkások- kal és a Duka Zólyomi Norbert által vezetett Magyar Munkaközösséggel.

(.Befejezés a következő számban)

Fodor Kata: Három (tollrajz)