Irodalmi Szemle, 1999

1999/5-6 - KÖNYVRŐL KÖNYVRE - Alabán Ferenc: A sokat markolás dilemmája

KÖNYVRŐL KÖNYVRE Az elégikusság itt túl van az emberin Ez a szöveg képtelen elviselni a fáj­dalom, a magány, a beszorítottság élményeit, amelyet tudása tárgyául választ. Mégis innét indít, hogy indokolja önmaga túlzásait. Az idegen — a hit, az eszme — lép be. Ez az idegen azonban túlságosan ismerős. Megoldásképlete nem lehet magánszám: a kollektív episztémé mozgásaiból épül fel. A Lélegzet című kötet idealizált világ. Az a vágy működik benne, ami szö­veg. Ott suttog, ott liheg, ott kuruttyol, ott nyávog a sorok között: a tökéletes nyelv. Németh Zoltán A sokat markolás dilemmája (Rukoväť literatúry, 1998) Az irodalom népszerűsítésének is megvannak a maga céljai és lehetőségei. Kétségkívül szükség van rá — mindig tudatosítva azonban azt, mit, milyen keretek között, hogyan népszerűsítsünk? A szlovák olvasók számára a hetve­nes évek végén jelent meg az a kiadvány, amely irodalomtanárok, pedagógu­sok, diákok és laikusok számára először foglalta össze néhány kiválasztott nemzeti irodalom alkotóit és eredményeit (J. Minárik a kol.: Literárna rukoväť, 1979). Ezt a kezdeményezést követi az a közelmúltban megjelent hasonló szlovák nyelvű irodalmi kézikönyv, melyet Viera Žemberová állított össze, és amit tizenhárom szerző neve fémjelez. A kötet látványos, amennyiben első és hátsó borítójának belső részén szlo­vák, illetve világirodalmi alkotók, írók fényképei láthatók. Erre a fényképga­lériára egyébként ugyanaz jellemző, mint a kötet belső tartalmi vonatkozásaira: lényegében szubjektív válogatásról van szó, melyben érdem­telenül kapnak helyet olyan képviselők is, akiknek eddigi munkássága alap­ján nemigen lehet szerénytelenség nélkül azt állítani, hogy írók, esetleg irodalomtudósok lennének. Piedesztálra emeltettek egykötetes szerzők és kü­lönböző funkciókat betöltő egyének, mellőzve, elhallgatva lett a szlovákiai irodalmi és irodalomtudományi élet néhány meghatározó személyisége. Az értékzavar mellett a régi berögződések kísértései ezek, a külső szempontok érvényesítésének és előtérbe helyezésének példái. A közel háromszázötven oldalas kötetet a Nobel-díjas irodalmi szerzők névsora, fényképei és a kötet­ben található szerzők névjegyzéke egészíti ki A kézikönyv érdemi részei, az irodalomtörténeti keresztmetszetekre emlé­keztető feldolgozások és összefoglalások a következőképpen tagolódnak: a könyv terjedelmének több mint a felét (két nagyobb fejezetét) a szlovák nemzeti irodalom és a szlovákiai nemzeti kisebbségi irodalmak közül a ma­gyar és az ukrán-ruszin kisebbségi irodalmak ismertetése teszi ki. A könyv legterjedelmesebb fejezete közel százötven oldalon tárgyalja a szlovák irodal­mat a IX. századtól napjainkig. A szlovákiai magyar kisebbségi irodalom ősz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom