Irodalmi Szemle, 1999
1999/5-6 - TUDOMÁNY - Földesi Margit: A szerb és a német kitelepítés szerepe a csehszlovák—magyar lakosságcserében (tanulmány)
Földesi Margit kell Magyarországról áttelepíteni. Az altábornagy úr kéri a magyar kormányt, hogy 2-3 napon belül mutasson be nekik egy munkatervet, amely a kitelepítés kérdésével foglalkozik... Megjegyzi még az altábornagy úr, hogy a SZEB fenntartja magának azt a jogot, hogy segítségére legyen a magyar kormányoknak az esetleges hibák kiküszöbölésére nézve, minthogy az a felfogása, hogy a kitelepítés az egész magyar nemzet érdekében áll és a magyar demokrácia fejlődésének ügyét segíti elő... A szovjet kormánynak tudomása van arról, hogy a magyarországi svábok jelentős része egyenesen ellentámadásba ment a demokrácia ellen, s hogy a lakosság egy része bújtatja a svábokat, és mindenképpen kezükre játszik. Épp ezért kéri, hogy a kormány a... kifejtett álláspont szerint erélyesen nyúljon a kérdéshez.”8 El kell azonban azt is ismerni, hogy noha a magyar kormány s annak több tisztségviselője és felelős pártpolitikusok is többször elutasították a kollektív felelősség elvét — nem feledve, hogy voltak olyanok is, akik nem9 —, az 1945. december 29-én kihirdetett 12330/1945. sz. rendelet a kollektív felelősség elvére helyezkedik, amikor kimondja: „Németországba áttelepülni köteles az a magyar állampolgár, aki a legutóbbi népszámlál ás, összeírás alkalmával német nemzetiségűnek vagy anyanyelvűnek vallotta magát, vagy magyarosított nevét német hangzásúra változtatta vissza, továbbá, aki a Volksbundnak vagy valamely fegyveres német alakulatnak tagja volt.”10 Ez akkor is tény, ha még ezen rendelet bevezetőjében is a magyar kormány a SZEB utasítására hivatkozik, s akkor is, ha ez a kormány, mint már említettem, szuverenitásában csaknem végzetesen korlátozva volt. A magyar kormányt erre a lépésre egyrészt kétségtelenül a nagyhatalmi SZEB-nyomás kényszerítette, másrészt az, hogy kénytelen volt belátni: a felvidéki magyarokat vagy egy részüket mindenképpen be kell fogadnia, s ehhez helyet kell teremteni a számukra. A Szövetséges Ellenőrző Bizottság nagyhatalmai megállapodtak a németek kitelepítéséről Magyarországról, számtalan SZEB-ülésen tárgyaltak erről.11 A megállapodás ellenére, s annak ellenére, hogy a nyugatiak semmit sem tettek, hogy ezt megakadályozzák, elvileg szófordulataikban, rabulisztikájukban elutasítják a kollektív felelősség elvét. Erre utal Szalai Sándornak 1946. január 4-én Bán Antalhoz és Szakasits Árpádhoz eljuttatott feljegyzése, amelyet arról a beszélgetésről készített, amelyet Merillel, az egyik amerikai SZEB-tisztségviselővel folytatott. „Merill mai látogatásom során, nyilván utasításra a következőket közölte velem: 1. A sváb rendelettel szemben a legsúlyosabb aggályaink vannak. A kollektív felelősségre vonást ők a szlovákiai magyarokkal szemben ellenezték, aminthogy ellenzik az egész világon minden vonatkozásban, és a magyar politika éppen ebben a kérdésben, amelyben az amerikai állásfoglalás oly elő
