Irodalmi Szemle, 1999
1999/1-2 - NYELV ÉS ÉLET - Balázs Géza: Eszmei törekvések a nyelvművelésben
NYELV ÉS ÉLET amelyek közt a központi normának már a megismerése is többletigény és többletfeladat a mindennapokban használt anyanyelvi szinthez képest. Változó, ingadozó körülmények között, váltakozó, ingatag egészséggel, olykor megtört testtel, de töretlen akarattal és odaadással évtizedeken át végzett munkáján végigpillantva, most, a nyolcadik évtizedbe lépésekor, nem csendes pihenést kívánok neki, hanem további aktivitást. A magunkfajtát a pihenés fárasztja, a tevékenység élteti. — Jó persze kitapogatni minden helyzetben és korszakban a mozgás korlátait; de fontos aztán megkeresni a korlátok közti mozgás lehetőségét is. Hiszem, hogy megtalálja; és kívánom: találja meg! BALÁZS GÉZA Eszmei törekvések a nyelvművelésben Nemzetközi áttekintés a nyelvművelést kiváltó okokról, motivációkról, ideológiákról A nyelvhasználatra vonatkozó megjegyzések, a nyelvi rendszer megjavítására szolgáló törekvések valószínűleg egyidősek az ember beszélő tevékenységének megjelenésével. Aki beszél, aki hallgatja mások beszédét, az értékeli, minősíti is azt. Most az egyszerűség kedvéért ezeket a törekvéseket mind nyelvművelői törekvéseknek nevezem, s előadásomban azt vizsgálom, hogy milyen eszmei háttér (ok, motiváció, ideológia) húzódik meg mögöttük. A nyelvre való reflektálást két nagy csoportra oszthatjuk: a) naiv nyelvművelés b) tudatos nyelvművelés A naiv reflektáló tevékenységek közé soroljuk a megfigyelésen alapuló, a nem tudományos, leginkább önreflexív törekvéseket. A szólásokban és közmondásokban sok, később a tudomány által is igazolt naiv megfigyelést, tapasztalatot találunk. Pl. Sok beszédnek, sok az alja; Sok beszéd, szegénység; Sokat beszél, keveset mond; Könnyű beszélni, nehéz megtenni; Szó alatt van (rossz a híre); Szó szót követ (szóváltásba keveredik); Szavába vág valakinek; Nem lehet a szaván elmenni; A jó szó az ellenséget is kibékíti; Egy szó lelket is zavarhat; Egy undok szó nehezebb egy ütésnél (O. Nagy 1982 81-2, 643-5). A tudatos reflektálás a nyelvtudomány megjelenésével kezdődik, de különösen a humanizmus, a felvilágosodás, a romantika és a pozitivizmus eszmeáramlatai lendítenek óriásit a nyelvművelés ügyén. A naiv és tudatos nyelvművelést ugyancsak két fő csoportba oszthatjuk: a) konzervatív jellegű törekvések b) liberális jellegű törekvések
