Irodalmi Szemle, 1999
1999/1-2 - Duba Gyula: A pártalapítás idétlenségei (regényrészlet)
Duba Gyula A pártalapítás idétlenségei (Részlet a Téli áradás című regényből) Barabás szobájának ablakából vén háztetőkre nyílik kilátás. A palák és tetőcserepek felületei lyukasak és viharvertek. A tűzfalak vedlettek, nyomorék kémények nyújtóznak közöttük, a csúcsos tetők mértani síkok kaotikus metszésvonalában találkoznak. A hepehupás tetőmező történelmi látványát, mint óriás pásztor nyája nyugalmát, vigyázza a magasban a négytornyú Vár. Az ablak az idő bugyraira nyílik a háztetők régi csataterekre emlékeztetnek, az elmúlt idő mélyén szorongó öregség, korhadtság, elhasználtság és kallódás jut eszünkbe. A szobában ülők azonban nem erre gondolnak, eszükbe sem jut! Az alacsony dohányzóasztal körül, erős feketekávét iszogatva Barabás, Szelep- csényi és az intézet fűtője, Püspöki Béla tárgyalják a kisebbségi tudatformálás stratégiai céljait és esélyeit A téma sürgős, ahogy mondják: a levegőben lóg! De mit keres itt Püspöki Béla? A múltban az intézet egyik legjelentéktelenebb embere. Mily bűvös erő emelte ki sötét odújából, a kazánházból, s röpítette fel a harmadik emeletre az igazgató szobájába? Ily komoly teljesítményre csak forradalmi erő képes! A finom forradalom hullámzásában és utóéletében nyilvánvalóvá vált, hogy a központi fűtések felelőseinek, az öreg belvárosi házak és fontos közintézmények fűtőinek jelentős eszmei szerep jutott a demokratikus fellendülésben. A továbbiakban erről még számos esetben meggyőződhetünk A tárgyalás a jövendő párt eszmei küldetését és politikai célkitűzéseit hivatott elméletileg megfogalmazni. Barabás gondolatai szinte ridegen pontosak, ám a felelősségérzet némileg átmelegíti őket. — Ilyen pártprogram kívánatos, amely lérérdekeinket filozófiai magasságba emeli és elvontan megfogalmazza sorskérdéseinket! Ez pedig úgy lehetséges — folytatja megfontoltan —, ha a pártprogramban történelmi hagyományaink és sorstapasztalataink összegeződnek, és céljaink a népek békés együttélésének eszméjére épülnek! — S a továbbiakban okosan szól demokratikus közösségről, az egyetemes emberi jogok kultúrájáról, törvényes garanciákról és európai színvonalról. Sorra kerül a közös múlt ereje és a kisebbségi erők egysége, s hogy nyelvében él a nemzeti kisebbség! Okos beszéd, talpig becsületes s amellett jóhiszemű, hiszen, ugye, szeretjük egymást... Barabás politikusi múltja a közösségi érdekeltséget tükrözi. Alkatából kö
