Irodalmi Szemle, 1998

1998/5-6-7 - TUDOMÁNY - Lanstyák István: Magyar nyelvtervezés a Kárpát-medencében a 21. században (2. rész)

Magyar nyelvtervezés a Kárpát-medencében a 21. században

nyelvet, s mind a többségi nyelv, mind az anyanyelv ismeretét és használatát messzemenően támogatja. Amíg a kisebbségi nyelv helyzete jogilag nincs megnyugtatóan rendezve, s amíg a másik nyelv megtanulása csupán a kisebbségnek kötelessége10, a nagyobb fokú és a lakosság széles rétegeire kiterjedő kétnyelvűség súlyos veszélyt jelent az anyanyelvre nézve, s ezért csupán szükséges rossznak tekinthető. (Vö. Lanstyák 1990:394; Péntek 1996:39).

12

A magyarországi és a határon túli nyelvi gondok eltérő jellege miatt a nyelvtervezés feladatai is részben mások, s eltérések lehetnek az alkalmazott módszerekben is. Tolcsvai Nagy Gábor (1992:423-4) a magyar nyelvközösséget e szempontból három nagy egységre bontja. Az első a magyarországi beszélőközösség, melynek nyelvi gyakorlata „nyelvpolitikailag szilárd, nem fenyegeti veszély” (423. o.). A második egységet a Kárpát-medencei peremállamok magyar beszélőközösségei alkotják, ezekben a nyelvhasználatot „egyértelműen nyelvpolitikai döntések veszélyeztetik, ill. a kétnyelvűség helyzete általában” (423. o.). A harmadik csoportba a szerző a kivándorolt magyarság szórványközösségeit sorolja, itt a nyelvi praxist nem állami döntések veszélyeztetik, hanem „a szétszórtságból, a kis létszámból és a hagyományok gyöngüléséből fakadó egyéb okok” (424. o.; vö. még Herman 1985:4, Herman-Imre 1987:528-530).

A nyelvtervezéssel kapcsolatos teendők közelebbi meghatározása, a módszerek kiválasztása addig óhatatlanul esetleges marad, amíg létre nem jön egy átfogó, Kárpát-medencei hatósugarú (s az emigráns közösségekre is kitekintő) nyelvtervezési (nyelvi korpusztervezési) stratégia (vö. Tolcsvai Nagy 1996a:248; Balázs 1996:257, 258-262).

13

Az utóbbi évek nyelvművelő és nyelvtervező irodalmában megfogalmazódott gondolatok alapján Magyarországon a legfontosabb magyar nyelvtervezési (vagy pontosabban: magyarnyelv-tervezési) feladatok közé tartozik a szaknyelvek fejlesztése, az egyes regiszterek, stílusrétegek további kimunkálása, gazdagítása (ún. differenciáció, ill. modernizáció), a személy-, hely- és intézménynévadás szabályozása, a fölmerülő helyesírási problémák megoldása, nyelvi ismeretterjesztés, a kommunikációs kultúra fejlesztése, az anyanyelvi és általában nyelvi ismeretek hatékony átadása az új nemzedékeknek, ezen belül különösen a standard elsajátíttatása stb. (L. még Herman József 19855; Tolcsvai Nagy 1996a:246-248; vö. még Balázs 1996:251-253, 256.)

További teendő, melynek fontossága még sem a magyar társadalomban, sem pedig a nyelvészek, nyelvtervezők körében nem tudatosult kellően, nyelvünk további — és az eddiginél jóval radikálisabb — nemzetköziesülé- sének (indoeuropeizálódásának) elősegítése, ami a jelenlegi helyzetben gyakorlatilag nyelvünk szókészletének, sőt részben nyelvtani rendszerének, valamint regisztereinek az angol nyelvéihez való hozzáigazítását jelenti annak érdekében, hogy a magyar és az angol nyelv viszonylatában könnyebbé vál-