Irodalmi Szemle, 1998

1998/5-6-7 - HAGYOMÁNY - Turczel Lajos: Holota János és Érsekújvár

Érsekújvár 1939 és 1944 közötti gazdasági viszonyairól röviden szólok.

A mezőgazdaságban a zöldség- és gyümölcstermesztés előző nagy konjunktúrája az ellenkezőjére fordult, s ennek fő oka a cseh piacok elesése és az anyaországi piac döntő fölénye volt. A nemcsak a városra, hanem az egész megyére jellemző dekonjunktúrát a megye gazdasági felügyelője is így értelmezte, de az általa javasolt növénytermesztési átállások és állattenyésztési reformok nem voltak meggyőzőek. (Lásd: Vitéz Simonfalvy Ferenc: Vármegyénk 1939. évi gazdasági mérlege és az új év gazdasági kilátásai, Érsekújvár és Vidéke, 1940. január 7.)

Ami a gyáripart illeti, az a visszacsatoltság idején főleg a Cikta cipőgyárral bővült. Ez a zlíni Baťa-cég keretéből maradt vissza, és átalakult magyar céggé; 1940-ben 900 munkás dolgozott benne, s számuk az ország háborúba lépése után emelkedett. Messinger Cipőgyár néven minőségi lábbelit gyártó és főleg a budapesti piacra bazírozó közepes nagyságú gyár létesült, s évi termelése 1940-ben már hatvanezer pár cipő volt. A többi nagyüzem közül a korszerűsített Érsekújvári Kender- és Lengyárat, a Popper gépgyárat és vasöntödét, a Klein Testvérek Henger- és Műmalmát, és Udvaros Ferenc hentesáru- és húskonzervgyárát említem meg; az utóbbi a Felvidék legnagyobb ilyen üzeme volt, és számottevő exportot is elért. Az ipar és a kereskedelem területén 1940 és 1944 között sok „árjásítás” történt.

A kulturális élet Érsekújváron 1938 után is nagyon aktív és színvonalas maradt. Három központja is volt: 1. a Pázmány Péter Gimnázium, 2. a Szlovensz- kói Magyar Kulturális Egyesület utódjaként működő s a régi rövidítéses SZEMKE nevet is megtartó Széchenyi Magyar Közművelődési Egyesület, 3- az Érsekújvár és Vidéke hetilap.

A Mrenna József igazgatása alatt működő és reálgimnáziumból klasszikus intézetté átalakult Pázmány Péter Gimnáziumban a régi humán tanárok közül az 1928-tól ott tanító Krammer Jenő emelkedett ki. Az előző csehszlovák évek alatt nemcsak pedagógiai és pszichológiai tanulmányíróként s a szlovák gimnáziumokban is használt pompás francia és német nyelvtankönyvek szerzője- ként szerzett hírnevet, hanem finom tollú és európai horizontú esztétaként, irodalom- és kultúrpublicistaként is nagy hatást gyakorolt a kisebbségi értelmiségi mozgalmakra; a sarlós ifjúságról nagyszerű könyvet írt, a losonci középiskolások vitakiadványában pedig társszerzőként szerepelt. Mikor a visszacsatoltság idején átmenetileg a Szegedi Pedagógiai Főiskolára távozott, hiányát többen felpanaszolták, pedig ő továbbra is kapcsolatot tartott a megszeretett várossal, s újvári nosztalgiáját szép cikkekben mutatta fel.

1938 után a gimnázium tanári karába a Pozsonyból jött irodalmár, Kovács Endre mellett három kiváló anyaországi fiatal pedagógus is bekerült: Bakos József, Kálmán Béla és Vass Károly. Ők a diákok bevonásával földrajzi, néprajzi, szociográfiai és nyelvészeti kutatásokat folytattak a Kisalföldön, s gyűjtési eredményeikből néhány füzetet is kiadtak. Ilyen agilitás mellett az önképzőkör munkája is nagyon színvonalas lett, s tagjai a Sarló példája nyoTURCZEL LAJOS