Irodalmi Szemle, 1998

1998/5-6-7 - HAGYOMÁNY - Turczel Lajos: Holota János és Érsekújvár

Holota János és Érsekújvár galmakban és országos kultúrpolitikai kezdeményezésekben játszott, fentebb már szóltam. Ezt a szerepet olyan híres itteni sarlósok (Berecz Kálmán, Balázs András, Dobossy Imre, Dobossy László, Forgách Béla, Horváth Ferenc, Jócsik Lajos, Kardos Ferenc) alapozták meg, akik a Sarló országos vezetőségének a felét alkották, már középiskolás korukban rendkívül aktívak voltak, egyetemi éveik alatt folyóiratok szerkesztőiként szerepeltek, s néhányan közülük (Be­recz, Dobossy László, Horváth, Jócsik) íróként, tudósként, publicisztaként ki­emelkedő eredményeket értek el. A húszas évek végén és a harmincas évek folyamán a helyi kulturális élet­nek két szervező központja volt; a Szlovenszkói Magyar Kulturális Egyesület (SZEMKE) szervezete és a szociáldemokrata párt Munkásakadémiája. A SZEM- KÉ-ben a kulturális munkát a városi tisztviselőként működő Berecz Kálmán irányította; folyamatosan színvonalas előadás-sorozatokat szervezett, melyek­be a gimnázium néhány tanárát (Krammer Jenőt, Noszkay Ödönt, Szeglethy Istvánt, Rédey Jenőt, Dobossyné Szporni Anikót és Thain Jánost) is bevonta. A volt sarlósok közül Horváth Ferenc a város társadalmi életének átalakulását ismertette, a jogász Dobossy Imre pedig egy Náthán nevű zsidó orvossal Az anyaság védelme jogi és orvosi szempontból címmel folytatott érdekes pár­beszédet. Hasonló példájú előadása Az újságíró és olvasója címen Sándor De­zsőnek és dr. Weinbergernek volt. Az előadás-sorozatba Holota városbíró is frappáns módon kapcsolódott be. Két társával, Tatarik Emillel és Frank Ár­páddal az aktuális helyi sportéletet vitatta meg. A szociáldemokrata munkásakadémiák a húszas évek elejétől működtek, s a harmincas évek második felében több helyen, így Újvárban is, önálló magyar munkásakadémia is volt Ez főleg külső előadókat léptetett fel, s a legnagyobb sikert a város hírneves szülöttjének, Kassák Lajosnak a meghívásaival érte el. 1933 és 1938 közötti érsekújvári gimnáziumi éveim legnagyobb irodalmi élmé­nye egy Kassák-rendezvény volt, melyen az író felesége által vezetett munkás- szavalókórus is fellépett Mégha tódottan emlékszem vissza egy erdélyi írócsoportnak és a magyarországi Szép Szó folyóirat szerkesztőinek vendégeske­déseire. A Szép Szó csehszlovákiai kőrútjába József Attila is be volt tervezve, de betegsége miatt nem jöhetett el, s ezt a közönség Újvárban is nagyon fájlalta. Ami a város politikai életét illeti, abban a magyar ellenzéki koalíciónak az 1923. évi községi választásoktól kezdve mindig többsége volt, s a legtöbb sza­vazatot a Magyar Nemzeti Párt kapta. A keresztényszocialista párt helyi veze­tői közül Holota a szintén jogász Turchányi Imrével tartott bizalmas baráti kapcsolatot. A Divékradnón 1889-ben született Turchányi a turchányi- és te- restyénfalvi előnevet használó nemesi család leszármazottja volt. 1928-ban tar­tománygyűlési képviselővé, 1935-ben pedig parlamenti szenátorrá választották, s politikai munkája mellett ügyvédi gyakorlatot is folytatott. A bécsi döntés után a budapesti parlament tagjává kooptálták, s e tisztséget 1944-ig megtartotta. A Rákosi-rezsim alatt egzisztenciális tönkretétellel járó ül­dözést szenvedett, s fordítói munkával tartotta el magát és családját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom