Irodalmi Szemle, 1998
1998/5-6-7 - ANKÉT - LEHOCKY-VIEZLER TERÉZ: Ne vonuljon vissza a csendéletbe…
AZ IRODALMI SZEMLE 40 ÉVE kétnyelvűség-kutató, Zuzana Finger keresett föl azzal, hogy olvasta egyik írásomat a Szemlében — kiderült, hogy az Irodalmi Szemle még a berlini Szlavisztikai Intézetbe is jár (hogy ma is jár-e, nem tudom). Amikor Tőzsér Árpád vette át a folyóirat szerkesztését, azt mondta, szeretné, ha az még nyitottabbá válna a társadalomtudományok iránt. Nagyon örülök, hogy az ISZ ma is ezt a vonalat folytatja, sőt még erőteljesebben: azok a különféle dokumentumok, amelyek a Szemlében az utóbbi időben napvilágot láttak, nagyon fontosak és hasznosak. (Ha valamit kifogásolnék, akkor azt, hogy olykor rövidítve közlik ezeket az írásokat. Ez nagyban csökkenti értéküket. Egy dokumentumot részletekben ismerni elég veszélyes dolog. A másik dolog, ami nem tetszik, a töméntelen mennyiségű sajtóhiba. Tudom, hogy van rá magyarázat, de az sajnos nem változtat a tényeken.) Mivel társadalomtudományi szaklapunk nincs (sőt már Új Mindenes Gyűjtemény sincs, vagy csak én vagyok tájékozatlan? Az utolsó, ami nekem megvan, egy 1993-ból származó „karcsúsított” kötetke, a 10. kötet), a Szemlének rendkívül fontos szerepe lehet abban, hogy a társadalomtudományi kutatások egyes eredményeivel a művelt szlovákiai magyar nagyközönség is megismerkedhessen Igaz, a jó társadalomtudományi írásokra akad „vevő” Magyarországon, de a magyarországi lapok nem biztos, hogy eljutnak a szlovákiai magyar olvasóhoz Amit nagyon sajnálok, az az, hogy a pénztelenség nem teszi lehetővé egy igényesebb küllemű folyóirat megjelenését: ilyen szempontból sajnos a Szemlét a Kalligrammal egy lapon sem lehet említeni. (Az a megdöbbentő, hogy úgy tudom: a Kalligramot olcsóbban nyomják, mint a Szemlét, de lehet, hogy ez nem így van És persze azt is tudom, hogy nemcsak nyomdaköltségekről van szó.) Jómagam — saját önző szempontjaimat érvényesítve — abban reménykedem, hogy a Szemlében egyre több nyelvészeti, szociológiai, néprajzi, történettudományi, helytörténeti, demográfiai, jogtudományi stb. (és persze irodalomkritikai, irodalomtudományi) tanulmányt találok, amelyek hozzájárulnak a szlovákiai magyarság önismeretének elmélyüléséhez. LEHOCKY-VIEZLER TERÉZ Ne vonuljon vissza a csendéletbe... Ma, mikor minden, ami szép volt, csapodárként elsettenkedett és satnyul az erkölcsök értéke, egy 40 éves jubileum a maradandóság jegyét viseli magán. Az ISZ kezdetben, de továbbra is magas kulturális színvonalon állt. A versek mindenféle fajtája látott napvilágot benne. A naturalisztikus, a Majakovsz- kij-hangulatú sorok, Tőzsér démonikusan megszállott poézise az egzisztenciális bölcselet vetületeként. Nekem rendkívül kedvesek voltak Ozs- vald Árpád finomfaragású szomorkás költeményei: Tóth Árpád rezignációja reinkarnálta magát bennük.
