Irodalmi Szemle, 1997
1997/10 - HAGYOMÁNY - Zeman László: Az Eperjesi Kollégium 330. évfordulója
ZEMAN LÁSZLÓ vagy az eperjesi vértörvényszék monografikus feldolgozása [1992] magyar nyelven: Kónya P., Az eperjesi vértörvényszék 1687. PVT Bratislava a.s. Divízia Prešov az Evangélikus Országos Múzeum Budapest számára, Eper- jes/Prešov — Budapest 1994, 138 1.). A Magyar Köztársaság Kulturális Intézete által ( Eszmetörténeti és irodalomtörténeti hagyományok; 1996. december 2— 3.) rendezett konferencián hangzott el Az eperjesi evangélikus Kollégiumnak a magyar irodalmi és kulturális életben betöltött szerepe a 19. század elején és az interetnikai kapcsolatok című előadása. Az, hogy a Kollégium hagyományai a szlovák nemzeti mozgalom vonatkozásában is jelentősek a 300. évfordulóra kiadott kötetben (93—109) és a jelen rendezvényen L. Franková beszámolójában nyert kifejezést. Mészáros András, aki Vandrák András filozófiai rendszere (Madách, Bratislava 1980) című munkájában vázolta a Kollégium magyar nyelvű filozófiájának kibontakozását (Vandrák, Greguss, Szlávik, Serédi), s a tárgyhoz bizonyos módon újabb kötetében is visszatért (A marginalitás szelíd bája. Arcképek a reformkori magyar filozófiából. Kalligram, Pozsony 1994), a konferencián Filozófia na prešovskom kolégiu v 19. storočí a dielo Andreja Vandráka című, a témát összegező áttekintéssel világította meg. Sokat ígérőnek tűnt, de csak a kiadvány megjelenésekor ítélhető meg, mennyire váltja be a hozzá fűző elvárásainkat M. Morovič (Bratislava) Fyzika a prírodné vedy na Prešovskom kolégiuként jegyzett beszámolója. J. Sošková Greguss Mihály esztétikájának európai kapcsolataihoz tért vissza (korábban a felsoroltak harmadik kötetében elemezte a kérdést; 125—132). A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemet képviselte Papp Klára (A debreceni református Kollégium kapcsolatai és hatása a XVII. században) és Surányi Béla (Debrecen evangélikus kapcsolatai a szepességi városokkal). Högye István (Sátoraljaújhely) Az eperjesi Kollégium kisugárzása Zemplén vármegyébe a 17—19. században címmel tartott előadást. Tamás Edit (Buda- pest-Sárospatak) a zempléni evangélikusság történeti-statisztikai adatolásával járult hozzá a konferencia sikeréhez, amelyen George Gorum (Oradea) a magyar nyelvet mint bizonyos fokú kárpát-medencei interlingvát is igénybe vette. A referátumok egyikében felvetődött Jaromír Cservenkának, 1939. január 1-től a következő tanév végéig a kollégiumi gimnázium tanárának, illetve tudományos munkásságának értékelésigénye (1946 után a Károly Egyetem oktatója és a Csehszlovák Tudományos Akadémia pedagógiai-comeniológiai intézetének vezető munkatársa volt). A választott keret azonban csak ennek jelzését tette lehetővé, felsorolva filozófiai írásait és méltányolva őt mint Co- menius-kutatót. J. Cervenka az Eperjesen 1940-ben kiadott igen jelentős tanulmánygyűjteményben (Sborník prác profesorov evanj. kol. slov. Gymnázia v Prešove 1940, Evanjelické kolégium v Prešove 1940, 267 L) két dolgozatát tette közzé. Az egyik: Prešovské Evanjelické kolégium v dejinách filozofie (Az eperjesi evangélikus Kollégium a filozófia történetében; i. h. 97—138). A be
