Irodalmi Szemle, 1997
1997/8-9 - Gál Sándor: A Kerek Nagyasszonyhoz címzett fogadó (regényrészlet)
Gál Sándor valami probléma van maga körül. Dobrá Vodán is ügyesen kihúzott a csávából... Meg kéne köszönnöm. — £n nem szeretek katona lenni — válaszoltam —, s mindig csak azt teszem, arm, helyesnek tartok. xMost sem történt más, s ezért nem jár köszönet. Ila mégis kérhetnék valamit, akkor az a havi egyszeri kimenő volna. — Ezt megígérem — mondta s még hozzátette: — Felterjesztettem előléptetésre, de az ezredparancsnokságon a javaslat nem ment át. — A történtek után ez várható volt. — Hát igen. Csak azért említettem, hogy tudjon róla.-— Távozhatok? — Menjen, A törökkávé az asztalon maradt, érintetlenül. \ hadseregben, a kaszárnyán beiül a nagypolitika kinti súrlódásai általában kozmetikázott állapotukban jutnak el. Ennek ellenére 1961 tavaszán valami egészen szokatlan jelenségre lettem figyelmes. Egyrészt az újságok is írtak az amerikai-szovjet viszony növekvő feszültségeiről, de a lényeget, hogy Hruscsov a béketábor legnyugatibb bástyáját, Kubát, megtűzdelte rakétákkal, arra csak akkor derült fény, amikor Kennedy tengeri blokáddal kezdett fenyegetőzni Egy esetleges háború kitörésének lehetősége lógott a levegőben. Ennek első jeleire abból következtethettem, hogy a kaszárnyában szovjet tisztek jelentek meg. A dolgok komolyra fordulását az is bizonyította, hogy megszigorították az őrséget, gyakoribb volt az ellenőrzés, s a hétvégeken a katonáknak csak bizonyos hányada hagyhatja el a kaszárnyát. Ebben az időben mi már többet voltunk kint a terepen, mint Janovicén. Többnapos, néha többhetes taktikai gyakorlatokat hajtottunk végre, amelyeket a szomszédos ezredekkel összehangolva bonyolítottunk le. Mindezt a törzstisztek s a szovjet „tanácsadók” jelenlétében. A katonai terepeken lévő egykori szudétanémet települések voltak a támadások megnevezett cépontjai, amelyeket a tüzérség s a harckocsizó egységek közös erővel rövid idő alatt rommá lőttek. Viszonylag ép — ám üres — lakóházak, gazdasági épületek, templomok, temetők váltak az együttes támadások nyomán romhalmazzá. A gyakorlatokkal párhuzamosan az egész nyugati szektor megerősítése is folyamatban volt. A korábban kiépített lövészárkokat is felújították, mondhatni, biztonságosabbá építették, számolva egy esetleges nyugatról érkező atomcsapással. Ugyanakkor terepasztalon is végeztünk hadműveleti gyakorlatokat, amelyeken a határon túli — nyugat-németországi — térség volt megmintázva. Természetesen a lehetséges védelmi rendszerek feltüntetésével együtt. Konkrét térbeli feladatokat kellett megoldani miközben a tisztek körében láthatóan egyre nagyobb lett az idegesség és a nyugtalanság. ilyen körülmények között a Kulatá Bábába csak Fischer százados négy- szemközt adott ígérete alapján juthattam el. S én ezzel az ígérettel folyamatosan visszaéltem, amikor csak lehetett. A sok terepen való tartózkodás persze a havi látogatást nem tette lehetővé; így május táján már egy kalap kidobandó pénzem gyűlt össze, mire fel úgy döntöttem, hogy négyes partit adok, s von
