Irodalmi Szemle, 1997
1997/8-9 - SZÁZ ÉVE SZÜLETETT FÁBRY ZOLTÁN - Duba Gyula: Volt köztünk egy európai
24 Száz éve sületett FÁBRY ZOLTÁN metországban egy »herrenideái«-t állított feL. a szőke, marcangoló, hódító bestiát dicsérte Németországban: ez hiányzott még! Senki annyi baglyot nem vitt Athénbe, mint ő.” Aztán az élettérhiány, a katona eszménye, a vezérigény, az alattvaló fegyelme, a nihilizmus és irracionalizmus, amelyek köré a „bűn rémes arca” megteremtődik! Az árnyaló, illetve részben felmentő ítéletet Fábry az Üresjáratban mondja: „A fasizmus a német népet megragadta a nyakánál, magával vonszolta és ezáltal olyan helyzetbe hozta, hogy a német fasizmus győzelme vagy veresége egyben a német nép létét vagy nemlétét jelentette. Itt akarva nem akarva folytatni kellett a játszmát: a fasizmus veresége a németség összeomlását is jelentette, akkor tehát mindent megtenni a német fasizmus győzelme érdekében! Ez a tragikus konstelláció magyarázza meg egyedül a kitartást. Mitgehangen! Mitgefangen! (Együtt haladva! Együtt elfogva!)” A másik német arc is felvillan műve befejezéseként: „A következőkben a másik németségről kell majd szólnunk, a Goethe-németségről, az antitoxin- ról. Az erkölcsi valóságról, a világosságról, az erkölcsi realizmusról. Arról a másik, szinte ismeretlen németségről — melyre a hitlerizmus szemérmetlen exhibicionizmusa, Európa elrablása után, Meinecke Schiller definíciójával szemérmes titokként fogunk rácsodálkozni — az igazi német Európa-adalékról: a német világnépről és világszemléletről. De ez már a második kötet címe, dolga, tárgya lesz: Szemérmes titok.” A Fábryhoz hasonló hívő írót szükségszerűen kísérik a buktatók. Ismertük tévedéseit, bíráló szó érte miattuk, még életében beismerte őket. Akiket megbántott, életükben vagy holtuk után megkövette! A kegyetlen önvizsgálatról azonban, az önpusztító lelki küzdelemről, melyet - a jogtalanság éveiben az idővel és sorsával folytatott, erről a tudatbéli infernóról nem beszélt. A megroppanás ezen korszaka szülte a Vádlott megszólal súlyos félszáz oldalát. Elemi a tétje: a szellemi túlélés! Testi-lelki összeroppanás nélkül túlélni a csalódásokat. Üresjárat című naplójából idézzük: „Egri Viktor virgonc leveleket ír. O, akinek soha semmi köze nem volt a kommunizmushoz, baloldali mozgalmakhoz, úgy él, mint hal a vízben: otthon érzi magát. Egyre írja nekem az „igazoló” leveleket... Mit írhatok nekiPIdézek a levelemből: „Én egyre jobban úgy érzem magam, mint egy sebzett állat, aki sebével egyre messzebb vánszorog az erdő mélyébe. Nincs remény, nincs menekvés: én már tudom. Minden a hátunk mögött van, előttünk — semmi!” Naplójából gyötrelmes kép bontakozik elénk. A szociális eszmékért kevesen küzdöttek oly mély igazságérzettel és szenvedéllyel, mint ő. Ismerjük balos korszakát. De volt eszmetársai kiközösítik, népét szétszórásra ítélik. Az élete kockáztatásával vívott antifasiszta győzelem, más előjellel a háborút kiváltó nacionalizmust élteti tovább. A köztársaságban nemkívánatos elem, élete, munkássága romokban hever. A hitlerizmus lelkisége tombol körülötte, és elnyeléssel fenyegeti. Keserűen látja, hogy minden nacionalizmusra érvényes igazságokat fogalmazott meg, miikor a nácizmus lényegével hadakozott. A keserű összefüggések mélyén, bár Churchill még nem mondta el fultoni beszédét, megsejti a harmadik világháború szellemét.
