Irodalmi Szemle, 1997

1997/8-9 - SZÁZ ÉVE SZÜLETETT FÁBRY ZOLTÁN - Duba Gyula: Volt köztünk egy európai

24 Száz éve sületett FÁBRY ZOLTÁN metországban egy »herrenideái«-t állított feL. a szőke, marcangoló, hódító bes­tiát dicsérte Németországban: ez hiányzott még! Senki annyi baglyot nem vitt Athénbe, mint ő.” Aztán az élettérhiány, a katona eszménye, a vezérigény, az alattvaló fegyelme, a nihilizmus és irracionalizmus, amelyek köré a „bűn ré­mes arca” megteremtődik! Az árnyaló, illetve részben felmentő ítéletet Fábry az Üresjáratban mondja: „A fasizmus a német népet megragadta a nyakánál, magával vonszolta és ezáltal olyan helyzetbe hozta, hogy a német fasizmus győzelme vagy veresége egyben a német nép létét vagy nemlétét jelentette. Itt akarva nem akarva folytatni kellett a játszmát: a fasizmus veresége a né­metség összeomlását is jelentette, akkor tehát mindent megtenni a német fa­sizmus győzelme érdekében! Ez a tragikus konstelláció magyarázza meg egyedül a kitartást. Mitgehangen! Mitgefangen! (Együtt haladva! Együtt elfog­va!)” A másik német arc is felvillan műve befejezéseként: „A következőkben a másik németségről kell majd szólnunk, a Goethe-németségről, az antitoxin- ról. Az erkölcsi valóságról, a világosságról, az erkölcsi realizmusról. Arról a másik, szinte ismeretlen németségről — melyre a hitlerizmus szemérmetlen exhibicionizmusa, Európa elrablása után, Meinecke Schiller definíciójával sze­mérmes titokként fogunk rácsodálkozni — az igazi német Európa-adalékról: a német világnépről és világszemléletről. De ez már a második kötet címe, dolga, tárgya lesz: Szemérmes titok.” A Fábryhoz hasonló hívő írót szükségszerűen kísérik a buktatók. Ismertük tévedéseit, bíráló szó érte miattuk, még életében beismerte őket. Akiket meg­bántott, életükben vagy holtuk után megkövette! A kegyetlen önvizsgálatról azonban, az önpusztító lelki küzdelemről, melyet - a jogtalanság éveiben az idővel és sorsával folytatott, erről a tudatbéli infernóról nem beszélt. A meg­roppanás ezen korszaka szülte a Vádlott megszólal súlyos félszáz oldalát. Ele­mi a tétje: a szellemi túlélés! Testi-lelki összeroppanás nélkül túlélni a csalódásokat. Üresjárat című naplójából idézzük: „Egri Viktor virgonc levele­ket ír. O, akinek soha semmi köze nem volt a kommunizmushoz, baloldali mozgalmakhoz, úgy él, mint hal a vízben: otthon érzi magát. Egyre írja ne­kem az „igazoló” leveleket... Mit írhatok nekiPIdézek a levelemből: „Én egyre jobban úgy érzem magam, mint egy sebzett állat, aki sebével egyre messzebb vánszorog az erdő mélyébe. Nincs remény, nincs menekvés: én már tudom. Minden a hátunk mögött van, előttünk — semmi!” Naplójából gyötrelmes kép bontakozik elénk. A szociális eszmékért keve­sen küzdöttek oly mély igazságérzettel és szenvedéllyel, mint ő. Ismerjük ba­los korszakát. De volt eszmetársai kiközösítik, népét szétszórásra ítélik. Az élete kockáztatásával vívott antifasiszta győzelem, más előjellel a háborút ki­váltó nacionalizmust élteti tovább. A köztársaságban nemkívánatos elem, éle­te, munkássága romokban hever. A hitlerizmus lelkisége tombol körülötte, és elnyeléssel fenyegeti. Keserűen látja, hogy minden nacionalizmusra érvényes igazságokat fogalmazott meg, miikor a nácizmus lényegével hadakozott. A keserű összefüggések mélyén, bár Churchill még nem mondta el fultoni be­szédét, megsejti a harmadik világháború szellemét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom