Irodalmi Szemle, 1997

1997/6-7 - Veres János: Az alvó város (vers)

Az alvó város az égalj sötétkékje, a pirosság lek úszik lassan fahegyre, tornyokra, oszlop tetejére, percek múlva eldől a mindenségbeli erők csatája, s a dombok hátán fellobog a vértarajú hajnal, mint a máglya. Egyszárnyú angyal. 1970

Next

/
Oldalképek
Tartalom