Irodalmi Szemle, 1997
1997/5 - Aich Péter: X. Kálmán betegsége
Aich Péter X. Kálmán, amint ezt a nála levő iratokból igen leleményesen ki tudták deríteni, arra ébredt, hogy haladéktalanul pisilnie kell. Mozdult is volna, csak nem tudott. Erőlködése következtében szívverése természetesen fölgyorsult, ami a rákapcsolt műszer monitorán azonnal látható lett. A szolgálatos nővérke rémülten rohant be. Mit csinál? Nem érzi jól magát? Máris hívom a doktor urat. Semmi probléma, nővérke, csak WC-re akaram menni, és nem vettem észre, hogy ideláncoltak. Szó sincs róla, nem kelhet föl, mondta a nővérke. Hozom az ágytálat. Ez nagyon kedves magától, nővérke, de használati utasítás is van hozzá? Mindkét kezemet összekötözték ezzel a tévékészülékkel, sőt az egyikbe még infúziót is kapok, a tűt a könyökömtől a váltamig érzem, azaz meg sem tudok moccanni. Még az orromat sem tudnám kifújni, még szerencse, hogy nincs náthám. Semmi baj, mondta a nővérke, majd segítek. Ez valóban vonzó ajánlat volt, lévén a nővérke fiatal és csinos, de X. Kálmán egy röpke mosolynyi meggondolás után mégis elutasította. Más körülmények között bóknak venném, de most inkább kimennék. Ne féljen, nem szököm meg, minden pokolgépet újra visszaterelhet rám. Ha ezt a főorvos megtudja, habozott a nővérke. Ó, én nagyon feledékeny vagyok, vigasztalta X. Kálmán, és addig beszélt és tett homályos célzásokat arra, hogy hamarosan friss lepedőt tehetnek alája, ha még sokat vacakol, míg végül a nővérke kötélnek állt. szinte az utolsó pillanatban. Ha a nővérke nem alkudozik olyan soká, minden rendben is lett volna, csakhogy mire X. Kálmán visszatért az illemhelyről, a főorvos is megjelent. Bár az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy teljesen váratlanul. Gyilkos tekintetet vetett a nővérre, de ezzel meg is elégedett, mivel X. Kálmán túlságosan lekötötte a figyelmét. Az ugyanis ártatlanul közölte, hogy megzsarolta a nővérkét. A főorvos azonban nem reagált erre. A rendőrség érdeklődött maga iránt, mondta tárgyilagosan. Az iránt érdeklődött, vajon maga valóban beteg-e, vagy csak szimulál. Tudja, hogy magát szívelégtelenséggel hozták be ide? Ezt elég nehéz szimulálni, az ájulást szintén, föltéve persze, ha nem vett be olyan szert, ami ilyet előidézne. Attól tartok. a rendőrség erre gyanakszik. Ezt tényleg elő lehet idézni, csodálkozott talán túlságosan X. Kálmán. Tulajdonképpen mivel? Miért. Maga nem tudja? No de doktor úr, csak nem gondolja, hogy... Maradjunk a tényéknél, vágott a szavába az orvos. Tegnap elég rossz állapotban volt. De ma már minden gond nélkül kimászik az ágyból és sétál egyet. Nem gondolja, hogy ez gyanús? No de, doktor úr, csak nem gondolja, hogy ... próbálkozott újra X. Kálmán. Nem gondolok semmit, mondta határozottan a főorvos. Látom a leleteket, a
