Irodalmi Szemle, 1997
1997/4 - TUDOMÁNY - Popély Gyula: Politikai élet és intézményrendszer Csehszlovákiában a két világháború között
Popély Gyula resszus elvetette az egyszéges „csehszlovák nemzet” és a „csehszlovák nemzeti állam” hamis elméletét, és szigorúan felszólította a CSKP-t a nemzeti kisebbségek önvédelmi harcának támogatására. A KI V. Kongresszusának az volt az álláspontja, hogy a Csehszlovák Köztársaság valamennyi nemzeti kisebbségét megilleti az önrendelkezési jog,az állaimtól való elszakadás jogát is beleértve.1 A Kommunisa Internacionálé határozataival összhangban a Csehszlovákia Kommunista Pártja 1924. október 31-e és november 4-e között megtartott II. kongresszusán valóban kitűzte a nemzetek önrendelkezési jogának jelszavát egész a különválásig, és a párt minden szervezetét kötelezte arra, hogy „az Internacionálé határozataival összhangban” harcoljon a nemzetiségi elnyomás ellen.18 A CSKP nemzetiségpolitikai jelszavai a II. kongresszus után valóban pozitív fogadtatásra leltek a felvidéki magyarság jelentős tömegei körében. Voltaképpen ezzel magyarázható, hogy az 1925- évi novemberi nemzetgyűlési választásokon a CSKP legjelentősebb szlovákiai bázisai a magyar többségű érsekújvári, valamint a kassai választókerületek voltak. Ennek kézzelfogható eredménye négy magyar nemzetiségű törvényhozó volt a prágai parlamentben. A CSKP mandátumhoz jutott 41 nemzetgyűlési képviselőjéből 3 (Gáti József, Major István, Steiner Gábor), 20 szenátorából pedig egy (Herz Sándor) volt magyar nemzetiségű.19 Az 1925. évi választásokat követő parlamenti ciklusban a Szent-Ivány József vezette Magyar Nemzeti Párt kísérletet tett arra, hogy a csehszlovák kormánypártokkal folytatott tárgyalások útján érje el a magyarság legégetőbb sérelmeinek orvoslását. A Szent-Ivány által kezdeményezett ún. reálpolitikának azonban mindössze annyi erdménye lett, hogy a Nemzetgyűlés 1926. július 1-jén elfogadta a 152/1926. sz alkotmánytörvényt, az ún. Lex Dérért, amely a rendezetlen állampolgárságú felvidéki magyarok egy részének lehetővé tette a csehszlovák állampolgárság megszerzését.20 A magyar ellenzéki pártok küzdelmének lendületét nagymértékben fokozta az 1927 nyarán kibontakozott Rothermer-akció, amely a felvidéki magyarság tömegeiben újabb reményt és bizakodást váltott ki. Rothermere lord, az egykori Lloyd George-kormány volt légügyi minisztere, a Daily Mail tulajdonosa 1927. január 21-én szenzációs cikket jelentetett meg lapjában, Magyarország helye a Nap alatt címmel. Rothermere eszmefuttatása szerint elhibázott volt a Magyarország háború utáni túlméretezett területi megcsonkítása. Szerinte az igazságtalan országhatárok állandó veszélyt jelentenek Európa békéjére, s éppen ezért azok igazságos kiigazítása hathatósan szolgálná a tartós béke ügyét. A csehszlovákiai magyar pártok vezetői, de a felvidéki magyarság szélesebb tömegei is örömmel fogadták Rothmere lord akcióját. Sokan bizakodóan azt remélték, hogy ennek hatására talán kialakulnak a magyar területi revíziónak a győztes nagyhatalmak által is támogatott békés feltételei. A Rothmere által kezdeményezett Trianon-ellenes akció tehát módfelett kedvezően, pezs- dítően hatott az egész csehszlovákiai magyarság politikai aktivitására. Szüllő
