Irodalmi Szemle, 1997

1997/3 - VISSZHANG - Barak László: „A céltábla általában nem lő vissza...” (Barak László válasza)

VISSZHANG szaki berendezéseit. Szándékát azzal nyomatékosította, hogy megfenyegetett bennünket, ha az nem valósul meg, Soros visszaveszi tőlünk a berendezése­ket! Ezt az állítását ellenőriztük annak idején a Budapesten tartózkodó Soros­nál. Ha ez feljelentésnek minősül, akkor bátran és tiszta lelkiismei el vállalom, hogy feljelentettem Szigetit 4. A szóban forgó interjúban közölt egyéb állításokkal nem vitatkozom, mert meggyőződésem, hogy egy önmagát etikai és szakmabeli orákulumnak tartó valakivel fölösleges vitába keveredni. Ráadásul az olvasók jó ízesét sem kívánom borzolni azzal, hogy megkíséreljem bebizonyítani egy nagyra törő akarnokról, kicsinyes, helyenként együgyű és volt „barátait” besározó kinyi­latkoztatásokkal építi önnön mítoszát. Lelke rajta... Barak László A szerkesztő megjegyzése: Nem vonom kétségbe Barak Lászlónak azt a jogát, hogy az általa sérelmes­nek vélt megállapításokra (melyek helyet kaptak a Szigeti Lászlóval készített beszélgetésben) a maga vérmérséklete szerint válaszoljon. Bár észrevételei tá­volról sem „szerények”, elsősorban azok a megállapításai késztetnek megjegy­zésre, ahonnét a harag, a gyűlölet „lebegtetése” érződik. Ezek ugyanis nem igazolják a „gyalogolni jó” nemes eszméjét. Meggyőződésem szerint Szigeti László a „magamnak mondom” őszinteségével idézte azokat az éveket, me­lyekről hallgatni szoktunk. Nem a bántás, a sértés vezette, hanem a „honnan, hová?” személyes indítékaira kereste a választ. Még csak nem is a „nagyra törő akarnok” építgette mítoszát, mert erre — nincs is szüksége. ' Csak sajnálni tudom, hogy a viszonylag „ártalmatlannak” tűnő beszélgetés ilyen indulatokat kavart. Vélhetően a „quod dixi, dixi” („amit mondtam, meg­mondtam”) igazsága lehet az a „békítési” pont, mellyel az érintettek — egyet­értenek. A vitát ennek tudatában zárjuk le. Fónod Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom