Irodalmi Szemle, 1997

1997/3 - SZEMTŐL SZEMBEN - A CSEMADOK XVIII. KÖZGYŰLÉSE ELŐTT - Szövetségünk vállalja a magyar kultúra értékeit Beszélgetés dr. Bauer Győzővel, a Csemadok Országos Választmánya elnökével

SZEMTŐL SZEMBEN értelmiségi vetette szememre, hogy a Csemadok túl sokat politizál, vagy egyetlen napilapunkban kérdőjeleződött meg, nem „tehénkedik-e” nagyon a Csemadok a „független magyar értelmiségre”, vagy a magyar politikusok a Csemadokra? Én úgy érzem, továbbra sem szabad a mindennapi politika sze­replőjévé válnunk, de kötelességünk nem csupán artikulálni a közösségünk nemzeti, nyelvi és kulturális életét ért sérelmeket, hanem tenni is kell azok megelőzéséért vagy megszüntetéséért. Értünk-e el „látványos” sikert? A rosszhiszemű jóslatok ellenére vagyunk-e még? Megtalálható-e a magyarlakta településeken szervezetünk? — kérdik tő­lünk sokszor. Mi igennel válaszolhatunk. Fontos, hogy azt is hozzátehetjük, a legtöbb helyen szervezetünk működik is, ami nem csupán életképességét mutatja, hanem azt is bizonyítja, a szlovákiai magyarságnak szüksége van kul­turális szövetségére. Műkedvelőként bátran vállaljuk tevékenységünk sokszí­nűségét és színvonalának sokrétűségét. Tudjuk, hogy a piramis csúcsát csak sokakat mozgósítva lehet elérni. Széles alapok nélkül nem érhettünk volna el kimagasló eredményeket. És voltak ilyen eredményeink a kultúra minden te­rületén, a vers- és prózamondóktól, a táncosokon, énekkarokon és a színját­szókon át egészen a néprajzosokig. Még akkor is, ha a szakmai háttér kialakításával, intézményesítésével (anyagi háttér hiányában) nem voltunk nagyon sikeresek. Ki tudja, milyen értékrendek mellett kellene kulturális szövetségünknek működnie, hogy az ítélkezők elgondolkozzanak ítéleteik igazságán, konstruk­tív vagy visszahúzó hatásán. A Kossuth-rádióban nemrég Marx György fizi­kus szájából hangzott el egy jelentős gondolat, mely szerint amikor a szükség s az idő tettet követel, és mi csak kritizálni és fitymálni tudunk, minden való­színűség szerint időnként és helyenként híján vagyunk a tudás, az alkotás készségének. • A Csemadok országos elnökeként hogyan ítéli Ön meg a jövő stratégiá­ját? Mit fogalmaznak meg az új programban, s a változás jeleként módo­sul-e a (ma már inkább nosztalgikus) névhasználat, mely a jelenlegi hatalom részéről ellenérzéseket vált ki? — Szövetségünk továbbra is nyitott marad minden más nemzet kulturális és szellemi értéke iránt, elengedhetetlen azonban, hogy fő feladatának tartsa nemzeti sajátosságaink és identitástudatunk megőrzését. Ennek alappillére, hogy megmaradjon az anyanyelven történő oktatás bővítése, az anyanyelv­használat biztosítása, a szlovákiai magyar és egyetemes magyar kulturális ér­tékek (irodalom, zene, művészet, tudomány) továbbadása és művelése. Már a mostanit megelőző két közgyűlés elindította szövetségünk szerkezeti átalakítását. Egy alulról építkező szervezetté alakultunk, melynek működését a jövőben önálló jogalanyisággal rendelkező helyi szervezetek, területi vá­lasztmányok és az Országos Választmány tevékenységével kell biztosítanunk. E három szint kiegyensúlyozott együttműködése lehet az alapja szövetségünk

Next

/
Oldalképek
Tartalom