Irodalmi Szemle, 1997

1997/2 - FÓRUM ’97 - Dobos László : Szemléletváltást!

F Ó R U M ’97 tékű eszmei kibontakozásához nincs meg a szükséges erő és tér. Programjaik alapvető elvi tételei azonosak vagy hasonlóak. Sokszor más-más szószékből ugyanaz a beszéd szól — ugyanazoknak. S olykor abszurd megosztottságunk forrása is e helyzet. — Úgy érzem, nagyobb országos dimenziókban kell politizálnunk. — Bő­vítenünk kell a nemzetiségvédelem határait. Élnünk kell. az alternatív tör­vényjavaslatok kidolgozásának és megvitatásának lehetőségeivel. — Szükségét érzem bővíteni a nemzetiségi érdekvédelem területeit. Aktív részeseivé kell válnunk az oktatásügyi, a kulturális, az egészségügyi, a gazda­sági és szociális vonatkozású törvényalkotásnak. Szükségét érzem, hogy a nemzetiségi érdekvédelem megkülönböztetett hangsúllyal fogja magába a magyar lakosság szociális gondjait, szociális létfel­tételeit, tulajdonlásának, tulajdonviszonyainak igazságos és jogos rendezését. — Szerintem szükséges változtatnunk a politizálás stílusán. Ma már önma­gában nem elég a tiltakozás, az elutasítás, a könnyű állásfoglalások, radikális kinyilatkoztatások, az Európába küldött panaszlevelek. Nincsenek politikai szentek. Nincsenek politikai örökigazságok. Művelni kell. a politikát apró munkával. Szövetségeket, barátságokat kötni. Kezdeményezni a párbeszéde­ket, egyeztetéseket. S állandó beszélőviszonyt. Formálódó szlovák politikai és kulturális ellenzék kell. A mai politizálás elvi szilárdságot s egyezkedőkészsé- get igényel. Szerintem nem lehet kizárólagossá tenni a politika használatos eszközeit s nyelvezetét. A politikai radikalizmus, az egyezkedőkészség egy­mást nem zárja ki, helyzete válogatja. S nemcsak bebocsátásra várni, hanem magunknak is kezdeményezni kell, szervezni elfogadható programokat. Mert reményünk csak ez: a közösen ki­alakítandó, minden polgárt megillető szlovákiai demokrácia. — Koalíciónkban állandóan jelen van a lappangó feszültség. Ne akarjuk egymást legyőzni vagy akárhogy is kicsinyíteni, lefokozni. Minden ilyen szándék vagy lépés önmagunk erejének morzsolása. — A pártoskodás átka a pártérdekek vonalán kialakuló elkülönítő csopor­tosulások. A másság joga igen, elválasztó, elkülönülő szekértáborok nem. Meg kell haladnunk a beteges, sokszor nevetséges különállásokat, s legyen erőnk a felesleges falak bontására is. — Milyen a rendszerváltás óta kialakult szlovákiai magyar értékrend? Ve­gyes. A piacgazdaság a pénz hatalmát erősíti fel. Mondják s írják: ma a pénz a hatalom, az erő az igazság. Hátborzongató. Politizálásunk s a lefokozott, út- szélre lökött kultúra a jogot, a szabad polgár, az egyenrangú polgár, a szabad­ság jogát fogalmazza meg értékként. Emberi, szellemi érték csak pozitív ráhatással, pozitív légkörben jöhet létre. Sajnos, itt ismét beleütközünk a sze­kértáborokba. Alig van közös, mindnyájunk által elismert emberi-szellemi ér­tékünk. Ami jó az egyiknek, elfogadhatatlan a másiknak. Sajnálattal mondom, hogy az Új Szó egyeduralmi szerepe az elmúlt években e tekintetben károsí­tó szerepet játszott. Az Új Szó az Együttélés megalakulása óta egykapus játé­

Next

/
Oldalképek
Tartalom